A Kviddics

A k�zd�t�r:

A 14. sz�zadban 150 m hossz�, 54 m sz�les ov�lis ter�let. K�z�pen 60 cm-es k�r, ahol a b�r� �llt a labd�kkal. � volt a kvidd�ntn�k. A g�lszerz�sn�l p�zn�ra szerelt kosarakba dob�lt�k m�g a labd�t.
1920-ban m�r bevezett�k a b�ntet�z�n�t, illetve kisebb kosarakat, �s magasabb p�zn�kat k�sz�tettek.
1883-ban a kosarak elt�ntek, �s karik�k v�ltott�k fel �ket. Ezzel az �j�t�ssal megsz�letik a modern kviddicsp�lya.

Kviddicsp�lya

A labd�k:

Kvaff:

Kezdetben ez volt az egyetlen b�r labda a 4 k�z�l.

A Kviddics el�dje

11. sz�zad
Queerditch-l�p
Gerti Konder feljegyz�seib�l kider�l:
-A labda b�rb�l k�sz�lt
-A g�lszerz�s, a l�p sz�l�n �ll� f�ba tuszkolt labda
-A gurk� el�dje megb�volt k�vek

Egy �vsz�zaddal k�s�bb m�r kap� volt a mai hajt� �s a gurk� el�dje a bloonder. G�lszerz�s m�r nem f�kba, hanem c�l�p�kre szerelt hord�kba, de m�g hi�nyzik a cikesz.

C�l�p�kre er�s�tett kos�t

A cikesz a 13. sz�zadban jelent meg, el�dje a golden spidget, f�rge, kicsi mad�r. 1969-ben szerepelt el�sz�r kviddicsmeccsen. A mad�r megsz�k�s�t riaszt� b�b�jjal oldott�k meg. Ma m�r v�dett faj. A cikeszt a Godric's Hollowban �l� Browman Wright tal�lta fel. Ezzel megsz�letett az igazi modern kviddics.