Harry szinte kipender�lt a kandall�b�l. A csapos v�gigm�rte egy m�sodpercre, majd visszafordult a pult mellett �ll� borzas var�zsl�hoz, �s valami furcsa, narancss�rga folyad�kot t�lt�tt neki. Hermione �s Ron p�r l�p�sre �lltak a kandall�t�l, l�that�an megk�nnyebb�ltek, ahogy megpillantott�k Harryt. A fi� zih�lva t�maszkodott a kandall� mellett a falnak. �rezte a med�l h�v�s �rint�s�t a combj�n, �s egy pillanatra beleremegett a gondolatba, hogy n�la van egy horcrux. Ez�ttal egy val�di…
Hermione halk ki�lt�ssal ragadta meg a karj�t, �s ekkor � is felfogta, hogy az �rkez�se �ta �resen t�tong� kandall�ban l�ngok kezdtek pattogni, smaragdsz�n�re festve a d�ng�lt padl�t.
– Gyer�nk, Harry, nincs id�! – ki�ltott a l�ny, �s Harry �jra meghallotta hangj�ban a p�nikot. Hermione nem engedte el a karj�t, �s Harry boldog volt, hogy vezeti, �s seg�ti a hoppan�l�sban.
Egy pillanat m�lva a f�hadisz�ll�s konyh�j�ba �rkeztek. Harry m�g ki sem nyitotta a szem�t, amikor felcsattant Mrs Weasley hangja:
– Csakhogy megj�ttetek v�gre! M�r �r�k �ta v�runk r�tok! Van r�la fogalmatok, hogy mennyire agg�dtam?
Harry csod�lkozva n�zett k�r�l a konyh�ban: a t�zhelyen h�sszeletek sercegtek egy adag g�z�lg� krumpli mellett, Mrs Weasley pedig ev�eszk�z�ket vett el� egy fi�kb�l – tov�bbra is morgol�dva. Az eg�sz konyh�t el�rasztotta a vacsora illata, �s Harry gyomra hangosan megkordult.
Lerogyott egy sz�kbe, �s n�m�n figyelte, ahogy Ron �s Hermione ter�teni kezdenek, �s Fleur, akit csak ekkor vett �szre, egy t�lra teszi a f�tt krumplit. Minden olyan volt, mintha az Od�ban lettek volna, �s Mrs Weasley az�rt szidn� le �ket, mert t�l sok�ig kviddicseztek. A s�rg�s-forg�s s az illatok megnyugtat�an lengt�k k�r�l Harryt. Biztons�gban �rezte mag�t, t�vol Scrimgeourt�l; lassan fell�legzett, �s nyugodtabban d�lt h�tra a sz�ken.
– Na, k�szen is vagyunk. – Mrs Weasley hangja t�volinak tetszett. – Vacsora!
– �gy l�tom, �pp id�ben �rkeztem – l�pett be Bill a konyh�ba. F�lrevonta Fleurt, �s v�ltottak p�r halk sz�t az egyik sarokban. Ezalatt a vacsora h�r�re lej�tt a konyh�ba Tonks, Kingsley Shacklebolt, a gy�gy�t� boszork�ny �s egy alacsony, szem�veges var�zsl� is.
Harry nem eml�kezett r�, hogy eddig b�rmikor is egy�tt ettek volna a f�hadisz�ll�son; a fel-felt�n� var�zsl�k annyira siettek, hogy legfeljebb bekaptak egy-k�t falatot a konyh�ban, de a fi�nak hat�rozottan �gy r�mlett, hogy k�z�s vacsora sosem volt. Mrs Weasley m�r a t�ny�rokra adagolta a krumplit, amikor berontottak az ikrek.
– Pont j�kor, fi�k, ideje, hogy valami meleget is egyetek! – sz�lt r�juk ellentmond�st nem t�r� hangon az asszony.
Fred az �r�j�ra pillantott, majd egy beleegyez� v�llr�nd�t�ssal le�lt Harry mell�, �s enni kezdett. A rendtagok az asztal t�ls� v�g�n helyezkedtek el, �s a miniszt�rium munk�j�r�l besz�lgettek. Harrynek nem volt sok kedve most err�l hallani, �gy ink�bb a mellette �l� fi�hoz fordult. Fred felt�rte ingujj�t, �s gyorsan, kapkodva evett. Harry �szrevett egy hossz� forrad�st a fi� alkarj�n.
– Odaadn�d a kenyeret? – fordult fel� Fred a fi� fel�, majd elkapva m�g mindig a karj�t p�szt�z� pillant�s�t, hozz�tette: – �, ezt m�g a Grimmauld t�ren szereztem, miut�n te beverted a fejed…
– Hogyhogy el tudtatok menni, amikor �k t�ler�ben voltak? – Harryt megd�bbentette, hogy eddig esz�be se jutott ez a k�rd�s; hiszen Piton addigra m�r lefegyverezte George-ot, �s h�rom hal�lfal�val �lltak szemben.
Fred p�r m�sodpercig elgondolkozva hallgatott, azt�n megvonta a v�ll�t. – Gondolom meglepte �ket, hogy ennyire beverted a fejed. V�g�lis, ha t�nyleg tilos meg�lni�k, akkor…
– … el�gg� beijedhetett a pasi, megl�tva, hogy �mlik a fejedb�l a v�r – fejezte be George testv�re gondolat�t, �s Fred t�ny�rja f�l�tt �tny�lva, � is elvett egy szelet kenyeret a t�lr�l, amit Harry id�k�zben k�zelebb h�zott. – Meglepett, hogy olyan sok�ig nem reag�ltak, de �gy legal�bb volt id�m odamenni hozz�d, �s h�t, mivel nem festett�l t�l biztat�an, ink�bb elvittelek.
– Lestrange addigra �sszeszedte mag�t – folytatta Fred, �s a sz�j�ba t�mte a marad�k h�st. – Akko’ kaftam t�le eszt – a karj�n l�v� forrad�s fel� intett, majd lenyelve a falatot folytatta. – Megpr�b�ltam k�vetni �ket, miut�n dehoppan�ltak, de csak egy ismeretlen utc�ig jutottam…
– Amit r�ad�sul az�ta se tal�lunk… – h�zta el a sz�j�t d�h�sen George
– Hoppan�l�sg�tl� teret kellett volna l�trehoznunk – �llap�totta meg elgondolkozva Fred. – Akkor nem tudott volna Piton megjelenni, �s…
– De ezt hagyjuk – legyintett George. – Most menn�nk kell. – Kiitta a pohar�t, majd intett Harrynek. – Majd m�g besz�l�nk!
A k�t fi� felpattant, �s figyelmen k�v�l hagyva anyjuk sop�nkod�s�t, dehoppan�ltak. Harry elgondolkozva n�zte Fred �resen maradt sz�k�t; furcs�nak t�nt, hogy a hal�lfal�k annyira megr�m�ljenek arra gondolatra, hogy Harry s�lyosan megsebes�lt, hogy elfelejtsenek t�madni. M�s magyar�zat viszont nem jutott esz�be, �gy bel�tta, hogy az ikreknek igazuk lehet.
Gondolataib�l az riasztotta fel, hogy Hermione, aki a m�sik oldal�n �lt, finoman megb�kte a k�ny�k�vel. Csod�lkozva fordult arra, �s meglepve konstat�lta, hogy Mrs Weasley  most fel�j�k fordulva magyar�z.
– … �s egy�ltal�n nem j�, hogy ti mindezt nem tanulj�tok meg – jelentette ki �ppen az asszony. Harry seg�lyk�r�en bar�taira pillantott, de Hermione egyet�rt� arccal b�logatott, m�g Ron grimaszolva nyomkodta �ssze vill�j�val a t�ny�rj�n l�v� marad�k krumplit. – Holnapt�l ugyanolyan tanul�si beoszt�st k�sz�t�nk, mint amilyen az iskol�ban is van, el�g a l�fr�l�sb�l…
– De anya, nem v�letlen�l nem vagyunk az iskol�ban – sz�lt k�zbe Ron morcosan. – Tanulni ott is tudn�nk, de m�s dolgunk van…
– Igen? Annyira nem lehet fontos, hogy ne tudjatok p�r �r�n �t tanulni minden nap – k�z�lte Mrs Weasley hat�rozottan. – �s m�g egyszer nem fogtok eg�sz napra elt�nni…
Harry rosszkedv�en d�lt h�tra. �ppen el�gg� terhesnek �rezte azt, hogy McGalagony b�rmikor ellen�rizheti, nem akarta, hogy m�g Mrs Weasley is �gy viselkedjen, mintha az anyja lenne. – Err�l m�r besz�lt�nk McGalagonnyal… – kezdte, de az asszony azonnal k�zbev�gott.
– McGalagony igazgat�n�vel.
Harry szeme d�h�sen villant fel. – Nemigen nevezhetem igazgat�n�nek, ha egyszer nem j�rok az iskol�j�ba – csattant fel. Ivott egy korty t�klevet, majd halkabban folytatta. – Mindenesetre megbesz�ltem vele, hogy ezent�l mindig sz�lunk, ha elmegy�nk valahova – figyelmen k�v�l hagyta Hermione zavart k�hint�s�t, �s rem�lte, hogy � maga nem v�r�s�d�tt el annyira, mint amennyire zavarban �rezte mag�t a hazugs�g miatt –, �s � am�gy is gyakran ellen�rzi, hogy mit csin�lunk. Persze szerint�nk is fontos a tanul�s, de nem tudunk �rarendet �s szab�lyokat k�vetni, �pp ez�rt nem ment�nk vissza a Roxfortba. Att�l m�g tanulunk.
Ez�ttal Ron riadt horkant�s�t hagyta figyelmen k�v�l, �s hat�rozottan fel�llt az asztalt�l, mint aki lez�rtnak tekinti a besz�lget�st. Mrs Weasley azonban l�that�lag folytatni akarta.
– Nem fogom hagyni, hogy m�g egy gyerekem f�lbehagyja az iskol�t – mondta komoran. – Ronaldnak le kell tennie a RAVASZokat. Az igazgat�n� m�r azzal is nagy engedm�nyt tesz, ha engedi, hogy �gy vizsg�zzatok, hogy nem j�rtatok �v k�zben �r�kra. �gyhogy vit�nak nincs helye!
– Nem fogok itt tanulni – jelentette ki Harry elt�k�lten. – Senki sem k�nyszer�thet…
A vit�t az el�szoba ajtaj�nak nyikordul�sa szak�totta f�lbe, ahogy bel�pett Mr Weasley. A f�rfi meglep�en sov�ny �s nagyon ny�zott volt. Egy gyors biccent�ssel �dv�z�lte az asztaln�l �l�ket, �s le�lt George p�r perce felszabadult hely�re. Rosszkedv�en massz�rozni kezdte a hal�nt�k�t, am�g feles�ge egy tiszta t�ny�rt vett el� sz�m�ra.
Harry intett bar�tainak, �s elindultak az ajt� fel�, de Bill meg�ll�totta a kis csapatot. Anyj�ra pillantott, aki l�that�lag elfeledkezett a Harryvel folytatott vit�r�l, �s minden erej�vel azon volt, hogy min�l t�bb �telt dikt�ljon f�rj�be.
– Anya r�d�bbent, hogy nem hanyagolhatja el a csal�dot – kezdte Bill halkan –, �gyhogy jobb lesz, ha r� hagyj�tok, �s nem vitatkoztok.
Harry megvonta a v�ll�t. – Akkor �s azt tanulok, amit akarok…
– Hidd el nekem, egyszer�bb, ha r�b�lintasz – v�gott a szav�ba Bill. – R�gebb �ta ismerem any�t… – tette hozz� kacsintva.
Harry jobbnak l�tta, ha Bill tan�cs�t k�vetve r�b�lint ezekre a szavakra, majd bar�taival felsietett az emeletre, elker�lve a tov�bbi vit�t a Weasley csal�d b�rmelyik tagj�val. Bez�rta maguk m�g�tt a szobaajt�t, �s hangszigetel� b�b�jt k�ld�tt r�. Levetette mag�t ez egyik fotelbe, majd el�b�ny�szta zseb�b�l a med�lt, �s az ablak mellett �ll� faasztalra tette.
– Sz�val megvan – �llap�totta meg Hermione �s k�zelebb l�pett. Keze elindult a med�l fel�, de f�l�ton meg�llt. Felpillantott Harryre. – RAB-nak siker�lt…?
– Nem tudom – r�zta meg a fej�t a fi�. Elgondolkodva n�zett ki a s�t�tk�k �gboltra; az er�s sz�l elf�jta a felh�ket, �s el�t�nedeztek az �gen a csillagok. – Semmit sem tudok r�la…
Harry k�rbepillantott a szob�ban, Ron el�rtve sz�nd�k�t el�vette a l�d�ja m�g�l a H�s�k Kr�nik�j�t, �s fel� ny�jtotta. Elgondolkozva simogatta a b�rsonyk�t�st, de nem �t�tte fel a k�nyvet. Hermion�ra pillantott. – Te mindig hordasz magadn�l hopp-port?
A l�ny megvonta a v�ll�t. – Olvastam m�g r�gebben, hogy amikor feltal�lt�k a hopp-port, el�g dr�ga volt, ez�rt csak egy kis zacsk�nyi, egy-k�t �tra alkalmas mennyis�geket tartottak magukn�l a var�zsl�k. K�s�bb m�r egyszer�bben siker�lt el��ll�tani, �s ekkor szoktak le r�la, hogy mindig hordjanak magukn�l egy adagot. Ma m�r egy�ltal�n nem divat, de �n �gy gondoltam, hogy hasznos lehet, ha m�giscsak van n�lam bel�le…
– H�t hasznos volt, az biztos… – Harry f�radtan s�hajtott fel. – Scrimgeour biztos, hogy r� fog j�nni, hogy mi voltunk ott…
– M�rt lenne biztos? – mordult fel Ron. Hermione v�laszolt neki:
– Gondolj bele, egy szem�veges fi�, tal�n m�g a sebhelyet is l�tt�k, kipakol egy szekr�nyt, amiben a miniszter tr�fe�i �llnak, azt�n egy g�nd�r l�nnyal �s egy v�r�s haj� fi�val t�vozik… El�g ostob�nak kell lennie ahhoz, hogy ne j�jj�n r�!
– �s � nem ostoba – tette hozz� Harry. – Ez m�r nem Caramel… Te j� �g, m�g visszas�rjuk azt a marh�t! Mindenesetre �rdekelne, hogy mi�rt �rezte felt�tlen�l sz�ks�gesnek, hogy megv�s�rolja Mardek�r Malaz�r med�lj�t… – Felvette �s �jra megforgatta az �kszert. – Olyan furcs�n… neh�z. �s m�g mindig nem tudtam kinyitni.
– Var�zslattal is pr�b�ltad? – �rdekl�d�tt Hermione l�tva, hogy Harry �jra megpr�b�lja ujjaival sz�tfesz�teni a med�lt. A fi� d�bbenten r�zta meg a fej�t. – Pedig el�g logikus lenne… – mosolyodott el a l�ny, �s gyorsan kipr�b�lt n�h�ny z�rnyit� b�b�jt – sikertelen�l.
– Logikus volt, de nem j�tt be – �llap�totta meg Ron. – Tal�n nem is k�ne kinyitni, am�g nem tudjuk biztosan, hogy elpuszt�tott�k.
Hermione b�lintott, Harry pedig a med�l h�tulj�t kezdte p�lc�ja f�nye mellett vizsg�lgatni.
– Van rajta egy reped�s. – Bar�tai k�zelebb hajoltak. – El�g v�kony, �s sosem l�ttam az eml�kekben a h�tulj�t, sz�val lehet, hogy m�r akkor is ilyen volt, amikor Voldemort megszerezte…
Hermione a Harry �l�ben nyugv� k�nyv fel� intett – H�tha megtal�ljuk benne.
Harry fel�t�tte a k�nyvet, �s k�v�ncsian hajolt f�l�, de egy m�sodperc m�lva csal�dottan pillantott fel. – A m�gia�gyi miniszter irod�j�nak v�delmi rendszere. Pedig ez igaz�n nem �rdekel!
Hermione kivette a kez�b�l a k�nyvet, �s olvasgatni kezdte. Harry �jra a med�l f�l� hajolt. A reped�s hat�rozottan eml�keztette arra, amit a gy�r�n l�tott, miut�n Dumbledore elpuszt�totta a benne l�v� l�lekdarabot. Ez biztat�nak t�nt, mert Harry egy�ltal�n nem �rezte mag�t k�sznek arra, hogy legy�zz�n egy horcruxot, �s l�tva, hogy egyel�re nem kap v�laszt a k�rd�seire a H�s�k Kr�nik�j�t�l, elbizonytalanodott, hogy valaha is k�sz lesz-e r�.
Gondolataib�l Hermione d�bbent ki�lt�sa z�kkentette ki. K�rd� tekintettel pillantott a l�nyra.
– Scrimgeour megv�ltoztatta az iroda v�delm�t, �s most m�r nem lehet elhagyni a kandall�n kereszt�l…
– Ezt ma v�ltoztatta meg? – n�zett Harry hitetlenkedve a l�nyra.
– �s benne van a k�nyvben? – mondta ki Ron Harry k�vetkez� gondolat�t. A l�ny hat�rozottan b�lintott, de l�tszott, hogy �t is megd�bbenti a k�nyv pontoss�ga. Harry k�zelebb hajolt, hogy ki tudja olvasni a cikorny�s bet�ket, Hermione mutatta a lap alj�n kezd�d� bekezd�st.

1998. okt�ber 30. Rufus Scrimgeour nem tal�lta kiel�g�t�nek az eddigi v�delmi rendszert, ez�rt megsz�ntette a kandall� �sszek�ttet�s�t a Hopp-h�l�zattal. Ezut�n a kandall� csak a miniszter jelenl�t�ben funkcion�l k�zleked�si eszk�zk�nt, t�voll�tekor azonban nem k�l�nb�zik a k�z�ns�ges mugli h�zakban tal�lhat� kandall�kt�l – azaz mind �rkezni, mind t�vozni lehetetlen rajta kereszt�l. Emellett a Mr Scrimgeour megv�ltoztatta az…

Harry izgatottan lapozott tov�bb, de siets�g�ben v�letlen�l �sszefogott k�t lapot, �s a k�nyvben �j f�c�m jelent meg.
– Remek. Sosem tudjuk meg, hogy milyen �j b�b�jt helyezett el… – jegyezte meg Hermione enyh�n cs�p�sen.
– H�t, ha nem � rejtegeti az �sszes horcruxot, akkor v�g�lis mindegy – vont v�llat Ron.
– Tal�n ez fontosabb… – mondta ugyanekkor Harry, �s a feliratra mutatott:

– Ok�, akkor el�sz�r is k�sz�ts�nk ebb�l m�solatot – mondta Hermione maga el� h�zva a k�nyvet. B�r Harry legsz�vesebben azonnal olvasni kezdett volna, meggy�zte mag�t, hogy a l�nynak igaza van, �s csendben figyelte, ahogy Hermione magukhoz h�v egy pergament, amin egy elsuttogott Describo ut�n megjelenik a l�ny k�z�r�s�val a sz�veg.
– Ha ezt kor�bban megtan�tod nek�nk, rengeteg id�t sp�rolhattunk volna meg lecke�r�skor… – jegyezte meg Ron, aki szint�n k�vette Hermione minden mozdulat�t. A l�ny egy rosszall� pillant�st vetett bar�tj�ra, de nem v�laszolt.
– Ha anyuk�d komolyan gondolja, amit mondott, m�g most sem k�s� megtanulnunk – fordult Harry vigyorogva Ronhoz, azt�n maga el� h�zta a k�nyvet. – Akkor l�ssuk…

Mint kor�bban m�r eml�tett�k, k�tf�le a horcrux l�tezik. A kett�t m�s �s m�s m�don kell elpuszt�tatni, mint ahogy a l�trehoz�suk is elt�r� m�don t�rt�nt. Mindk�t esetben igaz azonban, hogy a horcruxban elhelyezett l�lekdarabot csak var�zser�vel rendelkez� szem�ly k�pes elpuszt�tani – minden esetben, amikor egy var�zstalan szem�ly seg�ts�g�vel pr�b�lt�k legy�zni a horcruxot, a benne tal�lhat� l�lek megsz�llta az illet� muglit, �s b�r var�zser�t nem ruh�zott r�, rosszindulatot �s gonoszs�got �bresztett benne.

– Hm, lehet, hogy Vernon b�csi megpr�b�lt legy�zni egy horcruxot – jegyezte meg Harry felpillantva. Ron elnevette mag�t, Hermione elgondolkozva vonta �ssze a szem�ld�k�t.
– Azt hiszem, hogy a nagyb�ty�dn�l sokkal rosszabb az a mugli, akit megsz�ll egy gyilkos lelke…
– Ok�, ok� – Harry �jra a sz�vegre pillantott. – B�r te sosem �lt�l vele egy�tt… – jegyezte m�g meg halkan, majd tov�bb olvasta a k�nyvet:

Egyetlen megold�s van egy ilyen helyzetben a horcrux elpuszt�t�s�ra: el kell venni az illet� mugli �let�t.
A horcruxok legy�z�s�re nincs k�zismert var�zslat, minden esetben egy�ni m�don lehet elb�nni vel�k.

– Na remek, akkor mire megy�nk ezzel a h�lye k�nyvvel? – fintorodott el Harry, �s arr�bb l�kte a k�nyvet.
– Az�rt olvassuk tov�bb – javasolta Hermione.
– Mi�rt? H�tha le�rja a vil�g �sszes horcrux�nak legy�z�s�t, �s a te brili�ns elm�d levon bel�le egy olyan tanuls�got, ami a Kr�nik�nak eddig esz�be se jutott?
– Harry! Nem halsz bele, ha elolvasod – kelt bar�tn�je v�delm�re Ron. Harry megvonta a v�ll�t, �s �jra maga el� h�zta a k�nyvet.

Ugyanakkor l�tezik n�h�ny alapigazs�g, ami minden horcrux eset�ben fenn�ll. A var�zser�n k�v�l sz�ks�ges, hogy a szem�ly teljes erej�b�l k�zdj�n a l�lek-t�red�k ellen – a pr�b�lkoz�nak be kell l�tnia, hogy ez sokszor nehezebb, mint amilyennek hangzik. Megjegyezz�k, hogy a horcrux elpuszt�t�s�nak nem felt�tele az, hogy a var�zserej� szem�ly �letben maradjon.
Az elpuszt�tott horcruxon mindig l�that� valamilyen k�ls�relmi nyom, err�l b�vebben �runk m�g k�s�bb.
A m�r eml�tett k�t k�l�nb�z� t�pus k�z�l annak elpuszt�t�s�ra l�tezik �ltal�nos szab�ly, amelyet egy haszn�lati t�rgyb�l �ll�tottak el�. �rtuk, hogy – f�leg a k�z�pkorban – sz�vesen v�lasztottak �kszereket a horcrux alapj�ul, innen is sz�rmazott sok el�tkozott nyakl�nc vagy korona legend�ja. Ezek �s a t�bbi haszn�lati t�rgy mindig sz�pen kidolgozott, figyelemfelkelt� t�rgyak voltak. Elpuszt�t�sukhoz haszn�lni kell �ket.

– Haszn�lni egy �kszert? Norm�lis ez? – fordult Harry Ronhoz.
– Nyilv�n �gy �rti, hogy hordani – sz�lt k�zbe Hermione olyan hangon, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga. – Olvastam, hogy egy francia kir�lyi csal�dnak volt egy koron�ja, amit nem mertek meg�rinteni, mert hal�losnak tartott�k. Persze az ut�dok �gy gondolt�k, hogy ez a hit csak az�rt alakult ki, hogy biztos�tsa a tiszteletet a fel� nagy h�d�t� �s fel�, aki� valaha a korona volt.
– �s?
– H�t valamelyik herceg felvette, �s val�ban meghalt – persze a mese szerint…
– Mese? �s hogyan halt meg a herceg – k�rdezte Harry k�v�ncsian, de Hermione megr�ntotta a v�ll�t.
– Ez csak egy mugli mese volt…
– De h�t te mondtad mindig, hogy a mugli mes�knek van alapjuk – sz�lt k�zbe Ron.
– H�t l�that�lag van – intett a l�ny a k�nyv fel� –, de ett�l m�g nem �rnak le benne mindent.
– Na j�, akkor h�tha itt le�rnak mindent…

A haszn�lat sor�n a l�lekdarab igyekszik megsz�llni a haszn�l�t, aki, ha el�g er�s var�zser�vel �s akarattal rendelkezik, ellent tud �llni neki. Ekkor a l�lek-t�red�k el�g a saj�t maga gerjesztette t�zben – gyakran a horcrux elpuszt�t�j�val egy�tt. V�g�l az eddig s�rthetetlen �s t�k�letesen megmunk�lt t�rgyon reped�s jelenik meg, �s m�ret�hez k�pest igen s�lyoss� v�lik.

– Ezek szerint a mesebeli herceg nem mugli volt, hiszen akkor sim�n gonossz� v�lt volna… – n�zett fel Harry.
– Vagy m�gsem igaz minden mese – vont v�llat Ron
– L�ssuk be, az�rt ez a horcrux-elpuszt�t�s nem t�nik valami egyszer�nek – jegyezte meg elgondolkozva Hermione.
– Nem egyszer�? – Harry g�nyosan h�zta fel a szem�ld�k�t. – Csak felveszed, azt�n nem hagyod magad megsz�llni, mi ebben a bonyolult?
– Ne viccelj, lehet, hogy Regulus is emiatt halt meg! – csattant fel a l�ny. – �s eml�kszel Dumbledore kez�re? Pedig � volt minden id�k legnagyobb var�zsl�ja…
– J�, akkor hagyjuk a csud�ba az eg�szet – v�laszolt Harry d�h�sen. – Majd Voldemort sz�pen �tveszi az uralmat a vil�g f�l�tt, de v�g�lis nem a mi dolgunk meg�ll�tani… Menj�nk vissza a Roxfortba, �s tanuljunk meg sz�ket el�var�zsolni a semmib�l, an�lk�l ugyanis nem �lhet egy var�zsl�!
– Jaj, Harry, nem kell ennyire v�gletesen felfogni a dolgokat! M�sr�szt pedig a sz�k el�var�zsl�s nincs benne a hetedikes anyagban…
– Jaj, dehogy nincs, hiszen m�g Neville is k�pes r�!
– Lehet, hogy Neville megtanulta, de nem az iskol�ban.
– Akkor ugyan hol, Hermione? L�sd be, hogy nem kiz�rt, hogy megv�ltoztatt�k a tanmenetet…
– Igen, nyilv�n megv�ltoztatt�k Tudodki visszat�rte miatt, de nem hiszem, hogy �ppen a b�torok el�var�zsl�s�t tartott�k a legfontosabb �j�t�snak!
– Ne veszekedjetek m�r – sz�lt k�zbe b�k�t�leg Ron, miel�tt Harry visszav�ghatott volna. – Csak van a k�nyvnek valami tippje, hogy hogyan lehet m�gis t�l�lni a dolgot…
Harry m�g egyszer d�h�sen v�gigm�rte Hermion�t, majd a k�nyv f�l� hajolt. – Nincs semmi tippje…

Enn�l nehezebb meghat�rozni egy olyan horcrux elpuszt�t�s�nak m�dj�t, amit valamilyen d�szt�rgyb�l, �l�l�nyb�l, szoborb�l k�sz�tettek. Ezek egy�ltal�n nem �rinthetetlenek, azonban el� lehet h�vni bel�l�k a benn�k nyugv� l�lekdarabot – minden esetbe egy�ni m�don –, �s azzal megk�zdve, lehet elpuszt�tani. Amennyiben a pr�b�lkoz� nem tudja legy�zni a l�lek-t�red�ket, az egy ember – leggyakrabban a pr�b�lkoz� – hal�l�nak seg�ts�g�vel k�pes testet �lteni, �s l�tez� szem�lyk�nt tov�bb �lni.

– H�t ez j�, ha valamit elrontunk, akkor m�r k�t Voldemort lesz a vil�gban! M�g p�r ilyen j� h�r, �s t�nyleg megyek vissza a Roxfortba… – Harry idegesen d�lt h�tra. �gy �rezte, hogy semmi seg�ts�get sem kapott a k�nyvt�l. Semmi tanulhat� var�zsige, gyakorolhat� mozdulat, m�g val�di j�tan�cs sem. Felh�zta a t�rd�t, �s elgondolkozva fonta �t a karj�val. – Ezek szerint Voldemort hat horcruxot k�sz�tett. Nyilv�n h�rom ilyet, �s h�rom olyat…
– Logikus – b�lintott Hermione. – A gy�r� haszn�lati t�rgy volt, nyilv�n ez is – a med�l fel� intett. – �s a napl� volt a harmadik?
Harry megr�zta a fej�t. – A napl� nem illik a k�pbe. Hiszen azt haszn�lni kellett, de nem kezdett �gni. Pedig megsz�llta Ginnyt… De Ginny hal�l�val Denem tov�bb �lhetett volna, mint l�tez� szem�ly, �s v�g�lis harccal gy�ztem le…
– Vagyis nem volt horcrux? – k�rdezte meglepetten Ron.
– Dumbledore szerint horcrux volt, csak el�g kezdetleges – v�laszolt rosszkedv�en Harry. – �s csak arra t�maszkodhatunk, amit akkor mondott, mivel most m�r nem tudjuk megk�rdezni a v�lem�ny�t…
– De � nyilv�n mindezt tudta a horcruxokr�l, s�t, tal�n t�bbet is – sz�lt k�zbe Hermione. – Teh�t felt�telezhetj�k, hogy m�g �gy is annak tartotta a napl�t…
Harry b�lintott. K�nytelen volt Dumbledore szavaira hagyatkozni, mert m�st�l nem k�rhetett seg�ts�get, vagy tan�csot. Logikusnak t�nt, hogy Dumbledore mindent tudott a horcruxokr�l, amit csak lehetett, �gy meg tudta �llap�tani, hogy a napl� is az volt.
Hermione k�zben folytatta a horcruxok sz�mbav�tel�t: – Akkor a kehely lenne a harmadik haszn�lati t�rgy. A k�gy� a m�sik t�pus, ez biztos. Tal�n a napl� is, �s ott van m�g a hatodik horcrux. Ezek szerint egy d�szt�rgy, szobor, esetleg m�g egy �l�l�ny…
– Dumbledore szerint a k�gy� is csak sz�ks�gmegold�s volt – sz�lt k�zbe Harry. – Egy t�rgyat kell keresn�nk. Valamit, ami fontos lehetett Voldemortnak…
– Akkor biztosak vagytok benne, hogy Regulusnak siker�lt? – k�rdezte Ron felemelve az asztalr�l a csillog� med�lt.
– H�t, rajta van a reped�s, meg neh�z – vonta meg a v�ll�t Harry. – Enn�l t�bbet nem tudunk
– Kipr�b�lhatjuk – jegyezte meg Ron, �s nekil�tott, hogy a nyak�ba akassza a l�ncot.
– Ne! – Hermione lefogta a fi� kez�t.
– Majd �n – Harry kivette Ron kez�b�l a med�lt.
– Biztos, hogy nincs m�s m�dszer? – k�rdezte bizonytalanul Hermione. Harry megr�zta a fej�t.
 Sz�ve er�sebben dobogott, de m�gis �gy �rezte, hogy k�pes lenne legy�zni Voldemort lelk�t. �s k�pes lenne meghalni is – megd�bbent, amikor r�j�tt, hogy mennyire nem riasztja meg a hal�l gondolata. �s nem csak az�rt, mert eml�kezett r�, hogy Dumbledore sem f�lt a hal�lt�l, ink�bb az�rt, mert �gy �rezte, hogy akkor tal�lkozhatna mindazokkal az emberekkel, akiket szeretett, de m�r elvesztett.
Ginnyre gondolt, azt�n Siriusra, ahogy a nyak�ba akasztotta a l�ncot. Az f�jdalmasan belev�gott a nyak�ba, ahogy a s�lyos �kszer leh�zta. Eltelt egy m�sodperc, azt�n m�g n�h�ny, �s semmi sem t�rt�nt. Harry hallotta, hogy bar�tai fell�legeznek. Leemelte a nyak�b�l a med�lt, �s visszatette az asztalra. Boldogan viszonozta Hermione mosoly�t – ebben a pillanatban nagyonis �r�lt annak, hogy �l.

*

Harry zavartan �lt f�l. Az �gy hangosan megnyikordult alatta, azt�n p�r m�sodpercig minden mozdulatlan volt, csak a sz�l f�ty�l� s�v�t�se hallatszott. A szomsz�d �gyra pillantott, de az �res volt. Egy pillanatra elmosolyodott, ahogy felid�z�d�tt benne Mrs Weasley kiab�l�sa, amikor �szrevette, hogy Ron �s Hermione egy�tt alszik.
A asszony, miut�n elhat�rozta, hogy ezent�l jobban oda fog figyelni Harry�kre, m�snap reggel j�tt �breszteni �ket, �s egy�ttal kidolgozni vel�k az �j tanul�si rendet. Amikor azonban bement Hermione szob�j�ba, legnagyobb meglepet�s�re Ront is ott tal�lta. Harry csak a kiab�l�sra �bredt fel, de az nagy el�gedetts�ggel t�lt�tte el, hogy Mrs Weasley t�bb mint egy h�tig nem sz�lt egyik�kh�z sem, annyira d�h�s volt Ron�kra – �s Harryre, aki hallgat�s�val seg�tette bar�tait.
A sz�l �jra fels�v�tett odakint, �s Harry �pp vissza akart helyezkedni a takar� al�, amikor �jra meghallotta a hangot, ami fel�bresztette; a f�nix s�rget�, izgatott dal�t. Felkapta a p�lc�j�t az �jjeliszekr�nyr�l, �s azonnal v�laszolt a h�v�sra. Ekkor sietett be Ron is a szob�ba, �s kapkodva �lt�zni kezdett.
K�t perc m�lva m�r a szalon bej�rat�n�l voltak. A bels� k�rb�l szinte mindenki oda�rt addigra, �s az ajt� el�tt gy�lekeztek. Mindenki fesz�ltnek �s f�radtnak t�nt, most alig besz�lgettek p�ran, �s �k is halkan, szinte suttogva. Egy �ra volt h�tra a hal�lfal�k t�mad�s�ig, ennyit mindannyian tudtak, de azt, hogy kinek mi lesz a feladata, m�g nem.
– Ilyenkor McGalagony nem h�vja �ssze rendesen a gy�l�st – magyar�zta halkan Bill Ronnak �s Hermion�nak. Harry k�zelebb l�pett, hogy � is hallja �ket. – El�g, ha mindenki a saj�t feladat�t ismeri, �gy nem vonja el a figyelmedet az, ha m�s�rt agg�dsz, vagy ilyesmi, csak teszed a dolgodat.
– P�rhan m�rh elindultak, figyelmezthetni azt a ’�zasp�rt – mondta Fleur mell�j�k �rve. – Tal�n most sikerh�l megakadh�lyozni, ’ogy meg�ljenek valakit…
– Gondolom, ti majd itt seg�tetek Madame Gardinernek el�k�sz�teni az ispot�lyt, azt�n ell�tni a sebes�l�seket – tette hozz� Bill, de ekkor ny�lt az ajt�, �s � Fleurrel �s Charlie-val egy�tt bement.
Harry a bar�taihoz fordult. – Gondolj�tok, hogy t�nyleg maradnunk kell majd? – k�rdezte halkan. – �n sz�vesebben harcoln�k…
Hermione s�padtnak t�nt, �s hangja rekedt volt, ahogy megsz�lalt. – Itt is elkel majd a seg�ts�g…
– De most id�ben oda�r�nk, ebb�l csak sz�rmazik majd el�ny�nk – vetette ellen Ron. – Csak nem lesz annyi s�r�lt…
A l�ny nem tudott felelni, mert nem messze t�l�k Sturgis Podmore �s Hestia Jones kezdett hangosan vitatkozni arr�l, hogy kell-e �rtes�teni a mugli rend�r�ket a k�zelg� t�mad�sr�l.
– Ha odaj�nn�nek, csak t�bb �ldozat lenne, �s nek�nk kevesebb es�ly�nk lenne arra, hogy foglyul ejts�nk n�h�ny hal�lfal�t! – ki�ltott a f�rfi t�relmetlen�l.
– De az sem kiz�rt, hogy �k fognak el n�h�ny hal�lfal�t, akiket kik�rdezhet�nk! – v�gott vissza a n�. – Nem olyan �gyetlenek, mint amilyennek ti gondolj�tok �ket. R�ad�sul a hal�lfal�k is len�zik �ket; nem harcoln�nak ellen�k…
– Harry, gyere! – Hermione finoman megszor�totta a karj�t, �s m�r � is �rezte hogy McGalagony r�juk v�r, �s k�vette bar�tait a szalonba.
A szob�ban f�lhom�ly volt, csak a kandall� pattog� t�ze biztos�tott n�mi f�nyt, s a falon k�s�rtetiesen t�ncoltak az �rny�kok. Harry hat�rozottan sietett oda a szoba t�ls� v�g�n, az ablak mellett �ll� n�h�z. McGalagony szigor�an m�rte v�gig �ket, amikor mindh�rman meg�lltak el�tte.
– Sokan ellenezni fogj�k a d�nt�semet – kezdte halkan –, k�l�n�sen Molly – itt Ronra pillantott, �s p�r m�sodperc hallgat�s ut�n folytatta: – De azt hiszem, hogy Albus egyet�rtene velem… Meg kell ismerni�k az ellens�get, k�l�n�sen mag�nak, Potter. �s erre sajnos enn�l jobb lehet�s�g�k nem ad�dik majd. Most a k�zelben lesznek a Rend tagjai, sz�ks�g eset�n tudnak dehoppan�lni. Csak saj�t maguk�rt, �s egym�s�rt tartoznak felel�ss�ggel, sz�ks�gtelen, hogy m�s�rt az �let�ket kock�ztass�k. Ha vesz�lybe ker�lnek, azonnal dehoppan�ljanak, ha valami�rt nem tudnak, nekem �zenjenek, �s k�ld�k seg�ts�get. Alastor mutatja majd meg a ter�letet, ahol mozoghatnak. Ne hagyj�k el, csak akkor, ha ide t�rnek vissza. Legyenek �vatosak.
Mindh�rman b�lintottak, �s egyszerre dehoppan�ltak – pontosan R�mszem Mordon mell�, egy apr� kamraszer� szob�ba. A f�rfi mugli ruh�ban, vagyis egy fekete sz�vetnadr�gban �s s�t�t sz�n� ingben volt, v�ll�ra egy viharvert, hossz� kab�tot vetett, ami �gy a m�skor is hordott k�peny�re eml�keztetett. Igazi szem�vel �that� pillant�st vetett Harry�kre, mik�zben szinte �rj�t� sebess�ggel forgatta var�zsszem�t, folyamatosan ellen�rizve a falakon k�v�li esem�nyeket.
– A h�ts� kertben lesztek – jelentette be. – Nem sz�m�tunk t�mad�sra abb�l az ir�nyb�l, de ha m�gis, akkor ti lesztek a megfigyel�k, akik minden gyan�s szem�lyt vagy esem�nyt jelentetek nekem. – P�lc�j�val v�ratlanul Harry fej�re koppintott, �s a fi� �jra �rezte, ahogy a ki�br�nd�t� b�b�j lassan lecsordog�l a tark�j�n. K�t �jabb koppint�s ut�n mindh�rman kam�leonk�nt olvadtak bele a kamra s�t�t deszkafal�ba. – Ne tegyetek hirtelen mozdulatokat, azzal felh�vn�tok magatokra a figyelmet. Maradjatok csendesek – Mordon �vatosan kinyitotta az ajt�t, �s intett nekik, hogy l�pjenek ki a s�t�t folyos�ra. – Jobbra induljatok, �s a folyos� v�g�n l�v� ajt�n ki.
A kis csapat Harry vezet�s�vel v�gigvonult a nem t�l hossz�, s�t�t folyos�n. K�t nagy, barna ajt� mellett mentek el: az egyik m�g�l mintha valami motoszk�l�s hallatszott volna, de amikor Harry lelass�tott, Hermione hat�rozottan tov�bbl�kte – b�r lehet, hogy csak neki�tk�z�tt az am�gy is s�t�t folyos�n a ki�br�nd�tott fi�nak. Mindenesetre Harry most m�r lass�t�s n�lk�l ment el a folyos� v�g�n l�v� ajt�ig, aminek �vegablak�t feh�r, �ttetsz� f�gg�ny fedte.
Lassan pr�b�lta kinyitni az ajt�t, de szinte kit�pte kez�b�l a h�zon v�gigs�v�t� sz�lroham. Harry kil�pett a kertbe, �s m�lyet szippantott a cs�p�s, �jszakai leveg�b�l. A kert f�ir�l lehullott avar �zottan, �sszetapadva cuppogott a l�buk alatt, ahogy �vatosan elindultak a f�lhom�lyban; csak a kert v�g�n l�v� magas ker�t�s t�loldal�r�l vil�g�tott be n�mi f�nyt adva az utcai l�mpa. Az �gen gy�lekez� felh�k eltakart�k a csillagok �s a hold f�ny�t.
Harry az egyik fa alatt �ll� padra �lt, felh�zta t�rd�t, �s �tfonta karjaival, amilyen szorosan csak tudta. �r�lt, hogy a melegebb pul�ver�t vette fel, de m�g �gy is v�gyakozva gondolt a f�hadisz�ll�son maradt b�lelt sz�ldzsekij�re. Hermione is le�lt mell�, �s Ron, miut�n elgondolkozva k�rbej�rta a kertet, szint�n csatlakozott hozz�juk. A l�ny egy n�ma int�ssel meleg�t� b�b�jt vont k�r�j�k, majd halkan sz�lalt meg.
– Mennyi id� van m�g h�tra?
Ron az �r�j�ra pillantott. – J� f�l �ra a t�mad�s kezd�s�ig. De lehet, hogy t�nyleg nem j�nnek ide, a kertbe. �gy t�nt, hogy csak a h�z fel�l lehet kijutni, �s tudod, hogy t�bbs�g�k az utc�n szokott lenni… – Megszor�totta bar�tn�je kez�t. Hermione s�padtan b�lintott, �s k�zelebb h�z�dott a fi�hoz.
A v�rakoz�s f�raszt� �s sz�rnyen unalmas volt. Minden perc egy �r�nak t�nt, �s Harry v�g�l k�nyszer�tette mag�t, hogy ne n�zze meg �lland�an, hogy mennyi id� telt el. A h�z ablakai s�t�ten t�tongtak, �s minden�tt n�mas�g honolt, �gy Harry ideges�t�en hangosnak hallotta m�g saj�t l�legzetv�tel�t is.
Amikor a ker�t�s t�loldal�n, az utc�n elhaladt egy fiatalokb�l �ll�, hangosan nevetg�l�  �s kiab�l� csoport, mindh�rman r�m�lten rezzentek �ssze. A k�vetkez� pillanatban lassan kiny�lt a h�z ajtaja, �s Kingsley Shacklebolt n�zett ki rajta, szint�n mugli ruh�ban. P�r m�sodpercig l�that�lag kereste �ket, majd odasietett a padhoz, �s halkan sz�lalt meg:
– A asszony sajnos nem nagyon hitt nek�nk, �gyhogy m�g mindig nem indultak el. Lehet, hogy a h�ts� kerten kereszt�l kell majd kimenek�teni �ket. Akkor a ti dolgotok lesz, hogy a f�hadisz�ll�sra vigy�tek �ket, de csak akkor, ha erre McGalagony megadta az enged�lyt, rendben? – Mindh�rman egyszerre b�lintottak. A f�rfi m�g egy pillanatig elgondolkozva pillantott Hermion�ra, mintha fontolgatn�, hogy mondjon-e m�g valami, majd sarkon fordult, �s visszasietett.
Harry �vatosan fel�llt, �s elg�mberedett tagjait kiny�jt�ztatva s�t�lni kezdett a kertben. Igyekezett a lehet� legkevesebb zajt csapni a nedves avaron. V�ratlanul �les ny�vog�st hallott, �s egy macska s�t�t sziluettj�t pillantotta meg a k�ker�t�s tetej�n. Az �llat h�t�n felborzolt sz�rrel, d�h�sen a fi�ra f�jt, majd egy ugr�ssal az utc�n termett, Harry sz�m�ra l�thatatlanul, �s �jra cs�nd nehezedett a kertre.
Olyan tiszt�n hallotta a t�mad�s kezdet�t jelz� var�zsig�t, mintha k�zvetlen�l mellette mondt�k volna ki: – Morsmordre!
A hal�lfej a sz�j�b�l kik�sz� k�gy�val lassan, m�lt�s�gteljesen emelkedett fel a fej�k f�l�, �s z�ld f�nnyel �rasztotta el az eddig hom�lyba burkol�dz� kertet. Valahol valaki felsik�tott, �s Harry hallott egy r�m�lt „K�gy�s Kal�zok!” ki�lt�st is, majd egy g�nyos kacajt. Bar�tai fel� fordult, akik szint�n felpattantak a padr�l, amikor meghallott�k a S�t�t Jegyet el�h�v� var�zsig�t. Egy pillanatig tan�cstalanul n�ztek egym�sra, de a ki�lt�sok t�volinak t�ntek, �gy Harry nem l�tta �rtelm�t annak, hogy sz�ljon Mordonnak. Lass�, �vatos l�ptekkel visszament a padhoz. Most mindh�rman fesz�lten figyelt�k a ker�t�st, �s �sszerezzentek minden hangosabb sz�lrohamra.
A h�z m�sik oldal�n hangos d�rren�ssel bet�rt a bej�rati ajt�, �s f�ny �rasztotta el a folyos�t, ami m�g a f�gg�nnyel fedett kis ablakon �t is kisz�r�d�tt. Harry minden idegsz�l�t megfesz�tve f�lelt; k�t ember, l�buk dobog�s�val nem t�r�dve, rohant fel a l�pcs�n a h�zban. A egyik szobaablakon �t l�tsz� apr�, mozg� f�ny jelezte az �tjukat. Egy �jabb sikoly, majd k�t hat�rozott ki�lt�s:
– Stupor!
– Avada Kedavra!
Mindh�rman megdermedtek a gyilkos �tkot k�vet� pillanatnyi csendben, majd r�m�lt kiab�l�sok, �s �jabb var�zsig�k t�lt�tt�k be a leveg�t. Az ablakon �t l�tszott a var�zslatok fel-felvillan� f�nye. T�volabbr�l, arr�l az utc�r�l, amire a h�z f�bej�rata ny�lt, egy m�sik csapat harc�nak hangjai hallatszottak.
A ker�t�s t�loldal�n valaki r�m�lten, fojtottan ki�ltott fel, majd egy rekedt hangot hallottak:
– Crucio!
Mindent bet�lt�tt egy fiatal f�rfi keserves sik�t�sa. Harry fej�b�l egy pillanat alatt elt�nt minden utas�t�s �s figyelmeztet�s, amit kapott, csak egyetlen dologra tudott gondolni; megmenteni azt a muglit, amilyen gyorsan csak lehet. P�lc�j�t a farzseb�be dugta, �s elkezdett felm�szni a falra. Nem t�r�d�tt Hermione riadt ki�lt�s�val, csak amikor fel�rt a ker�t�s tetej�re, akkor lapult meg egy pillanatra.
A S�t�t Jegy balj�s f�ny�ben tiszt�n ki tudta venni a f�ld�n fekv�, v�kony fiatalembert, �s a f�l� magasod� csukly�s alakot. Gondolkod�s n�lk�l ugrott le a ker�t�sr�l, halkan l�pett k�zelebb, �s egy n�ma int�ssel elk�b�totta a f�rfit. Az �tok megszakadt, a fiatal f�rfi zih�lva hunyta le a szem�t, arc�n v�gigfolytak a k�nnyek. Harry sejtette, hogy �lc�j�ban nehezen venn� �t �szre, �s akkor sem tudn� �rtelmezni, hogy mi�rt van megment�j�n a k�ker�t�ssel teljesen azonos minta, �gy nem az �ldozathoz, hanem az elk�b�tott hal�lfal�hoz l�pett.
A biztons�g kedv��rt kivetette a l�thatatlan k�teleket az elernyedt testre, majd ler�ntotta a hal�lfal� maszkj�t. Nem ismerte fel a borost�s, k�v�rk�s arcot. Az utca v�g�b�l fut�s zaj�t, �s riadt emberek ki�lt�s�t hallotta, akiket m�s muglik kergettek �s k�vel dob�ltak – l�that�lag Imperio �tok hat�sa alatt. El�nt�tte a d�h, �s m�r �ppen elindult volna arra, amikor �rezte, hogy valami visszar�ntja, mintha a l�b�t egy lassz�val kapt�k volna el.
Megfordult, �s szembe tal�lta mag�t egy s�t�t k�penyes alakkal. Ebben a percben kigyulladt a ker�t�s t�loldal�n a h�z, �s a mindent el�raszt� f�nyben megcsillant a m�sik s�padt arc�t keretez� feh�r-sz�ke haj. Harry undorodva h�zta el a sz�j�t.
– Malfoy… V�gre a t�ged megillet� helyen l�tlak…
Draco Malfoy arca mintha megr�ndult volna egy pillanatra, majd halkan, hideg gy�l�lettel sz�lalt meg: – Jobb lesz, ha te is visszat�rsz a t�ged megillet� helyre, Potter. Vagy tal�n elfelejtetted, hogy tilos elhagynod a kertet?
Harry igyekezett rezzen�stelen arccal n�zni a fi�ra, de miel�tt v�laszolhatott volna, felbukkant mellett�k egy m�sik fekete k�penyes, s�padt alak.
– Draco, megmondtam… – a f�rfi elhallgatott, ahogy �szrevette Harryt. V�gigm�rte a fi�t, majd felemelte var�zsp�lc�j�t.
Harry biztos volt benne, hogy alulmaradna a k�t hal�lfal�val szemben, de akkor is harcolni akart v�gre Piton ellen. A k�vetkez� pillanatban azonban, mintha nem is a saj�t akarat�b�l t�rt�nt volna, elakadt a l�legzete, �s visszahoppan�lt a kertbe. M�g akkor is d�bbenten meredt a k�falra, aminek egy pillanattal ezel�tt a t�loldal�n volt, amikor Hermione egyszerre d�h�s �s megk�nnyebb�lt arccal ragadta meg a karj�t.
– M�r sz�ltunk R�mszemnek – suttogta a l�ny. – �s mindj�rt itt lesznek a n�vel, aki itt �lt – fej�vel a l�ngokban �ll� h�z fel� intett.
M�r ny�lt is a h�ts� ajt�, �s Tonks �s Shacklebolt egy�tt t�mogattak ki egy kormos, sz�rnyen remeg� asszonyt a kertbe. Mindh�rman odaugrottak, hogy seg�tsenek.
– Piton �s Draco Malfoy ott vannak azon az utc�n – s�gta oda Harry a ker�t�s fel� intve –, meg egy m�sik hal�lfal�, �s egy megk�nzott mugli… – Shacklebolt b�lintott, �s azonnal dehoppan�lt. Tonks Hermion�hoz fordult.
– Vegy�tek fel a kapcsolatot Minerv�val. � seg�t hoppan�lni vele egy�tt – sz�lt, �s szint�n dehoppan�lt.
Harry akaratlanul is k�zelebb l�pett a ker�t�shez, �s meg is hallotta Shacklebolt m�ly hangj�t. – El kell vinn�nk a Mung�ba… H�vj seg�ts�get…
– Harry! – Ron d�h�sen ki�ltott a fi� fel�. A t�z m�r a folyos�n is �gett, �s perzsel� h�s�g csapott ki a keret�b�l kiszakadt ajt�n kereszt�l. – H�rman egy�tt el tudjuk vinni. Seg�ts megtartani, �s h�romra indulunk!
A mugli n� s�lya ijeszt�en megnehez�tette a hoppan�l�st. �gy �rezt�k, mintha sokkal tov�bb tartana, �s amikor meg�rkeztek, Harry biztos volt benne, hogy egy m�sodpercet sem b�rt volna ki tov�bb. Az ispot�lyban voltak, �s Madame Gardiner azonnal elkezdett utas�t�sokat osztani.
Hermione kisietett, hogy vizet meleg�tsen. Harry �s Ron egy�ttes er�vel r�vett�k a n�t, hogy fek�dj�n le az egyik �gyra, m�g a gy�gy�t� egy ken�cs�t vett el� az �g�si s�r�l�seire. Az asszony tov�bbra is remegett, �s meg�ll�thatatlanul �ml�ttek a k�nnyei. A gy�gy�t� v�g�l el�vett egy kis �veget, amiben olyan kapszul�k voltak, amik Harryt hat�rozottan a mugli gy�gyszerekre eml�keztett�k. Madame Gardiner kivett egyet, �s az asszony sz�j�ba tette, majd egy poh�r vizet er�ltetett le a tork�n.
A gy�gyszer meglep�en hamar hatott, �s a n� imm�r fegyelmezetten t�rte, hogy a gy�gy�t� lemossa a sebeit a forr� v�zzel, amit Hermione id�k�zben meghozott, �s azt, hogy bekenje az karj�n l�v� �g�si s�r�l�seket.
– Amy… Amyt figyelmeztetni kell – sz�lalt meg a n� zih�lva. – A l�nyom… – kezdte magyar�zni Madame Gardiner fel� fordulva.
– Ne agg�djon, �rtes�teni fogj�k – v�laszolt megnyugtat�an a gy�gy�t�, majd Harry�kre pillantott. – Mi van a f�rfival? – k�rdezte halkan.
Hermione elcsukl� hangon v�laszolt: – �t meg�lt�k…
– Az �n hib�m… hallgatnom kellett volna azokra az emberekre… – folytatta a motyog�st a n�, �s Madame Gardiner visszal�pett, hogy finoman lenyomja az �gyra.
– Amint lehet, megkeress�k a l�ny�t. Most aludnia kell Mrs…
– Granger. Mrs Granger – suttogta a n�, �s f�radtan hunyta le a szem�t.
Hermione halkan, r�m�lten ki�ltott fel, �s Ron m�g pont elkapta az �sszecsukl� l�nyt, miel�tt a f�ldre zuhant volna.