2. r�sz

Az utols�

- Nem lehetne, hogy m�gis ink�bb hoppan�ljunk? - k�rdezte Harry s�hajtva, amikor Mordon m�sodszorra kezdett bele, hogy elmagyar�zza neki az �tvonalat a Privet Drive-ra. McGalagonyhoz fordult. - Tan�rnõ, �n t�nyleg…
- El�g ebbõl Potter! Ha minden reggel hoppan�lva megy is a f�rdõszob�ba, nem h�vhatjuk fel szab�lyszeg�ssel magunkra a miniszt�rium figyelm�t - szak�totta f�lbe szigor�an a nõ. -�gy is tele van mag�val a Reggeli Pr�f�ta, nem kell, hogy m�g egy t�rgyal�ssal is felh�vjuk magunkra a figyelmet.
- Akkor viszont ott a metr�. V�gy b�rmilyen mugli k�zleked�si eszk�z.
- Val�ban ki akar tenni t�bb ezer muglit annak a vesz�lynek, hogy a hal�lfal�k a szem�k l�tt�ra t�madj�k meg?
Nem, Harry senkit se akart kitenni vesz�lynek, de valahogy azt sem akarta, hogy, Sk�cia d�li cs�csk�nek �rint�s�vel kelljen eljutnia Little Whinging-be. Nem mintha nem rep�lt volna sz�vesen egyet a Tûzvill�mon, de arra a legkev�sb� sem v�gyott, hogy a Mordon dikt�lta temp� �s magass�g miatt megint r�fagyjon a keze a seprû nyel�re. Belet�rõdõen hajolt �jra a pergamen f�l�, amin kis t�rk�pen mozg� figur�k R�mszem p�lc�j�t k�vetve mutatt�k a tervet.
- N�h�ny rendtag elterel�sk�nt d�lre fog innen indulni, m�g te, Tonks �s �n �szakr�l megy�nk. Nincs sz�ks�g r�, hogy ezt pontosan megjegyezd, �n vezetlek, �s Tonks h�tulr�l biztos�t majd. A p�lc�don k�v�l hozd magaddal a l�thatatlann� t�võ k�penyedet a biztons�g kedv��rt. Hab�r ki�br�nd�t� bûb�jjal kezelj�k majd mindh�rmunkat. Az �t legfeljebb h�rom �r�t vesz majd ig�nybe. Amikor oda�rt�l, mi megv�rjuk, hogy bejutsz-e, �s ut�na dehoppan�lunk. Amikor el akarsz j�nni, elõbb k�ldesz egy baglyot. �s megv�rod, hogy oda�rj�nk �rted. M�g ha az egy napba ker�l is. Term�szetesen van egy v�szterv�nk t�mad�s eset�re is. Ha az �t elsõ fel�ben…
Harry rem�nytelen�l lehunyta a szem�t, �s csak zsong�sk�nt hallotta a f�rfi sz��radat�t. Ha m�r az �t elsõ fel�ben megt�madj�k õket, �s õ nem tud helyt�llni R�mszem parancsai n�lk�l, akkor es�lye sincs a j�võben Voldemort �s a csatl�sai ellen. Legsz�vesebben most r�gt�n odahoppan�lt volna Dursley�k nappalij�ba. Legal�bb egy kis borsot t�rhetne a miniszt�rium orra al�. Nem �rdekelt�k õt olyan apr�s�gok, mint vizsga �s enged�ly. Ha tudt�k volna, hogy m�r egy legyeng�lt felnõtt var�zsl�t hozott el t�rshoppan�l�ssal t�bb sz�z kilom�teres t�vols�gb�l… De persze ehhez semmi k�z�k.
- … Figyelsz, Harry? Csak semmi hõsk�d�s. Elillansz �s k�sz - ism�telte meg m�g egyszer t�relmetlen�l a f�rfi. Harry f�radtan b�lintott. Nem hõsk�dik õ, csak menti az �let�t. Meg a t�bbiek�t. Tett b�rmikor is m�st? De a kis hangra, ami igent s�gott erre a k�rd�sre, m�r igyekezett nem figyelni. - Akkor holnap hajnalban tal�lkozunk. Nem, Molly, enni most t�nyleg nincs idõnk. Majd tal�n legk�zelebb - intett R�mszem a szendvicsekkel megrakott t�lca fel�, amit Mrs Weasley ebben a percben rakott az asztalra, majd dehoppan�lt. Tonks f�radtan biccentett, elvett egy szendvicset, a sz�j�ba t�mte, majd k�vette a f�rfit. McGalagony �sszetekerte, �s a kandall�ba dobta a pergament.
- Rem�lem, mindenben k�veti majd Alastor utas�t�sait - mondta kicsit aggodalmas hangon. - Most pedig pihenje ki mag�t. Holnap kor�n kel.
- Elõbb m�g egy�l valamit, Harry dr�g�m. Nem fekhetsz le �res gyomorral.
McGalagony j�t�konyan b�lintott, �gy Harry elmajszolt egy szendvicset, mik�zben a k�t nõ suttogva besz�lgetett. Idõnk�nt aggodalmas pillant�st vetettek r�. Jobbnak l�tta min�l elõbb felmenni a szob�ba. Ledõlt az �gyra, ler�gta a cipõj�t �s csal�dottan hunyta le a szem�t. Rem�lte, hogy elker�lheti a Mordon-vezette rep�l�st. De tal�n igazuk van, �s ez a legbiztons�gosabb megold�s. B�r m�g �gy is sz�m�thatnak t�mad�sra. �s akkor neki v�dekeznie kell. Vagy tal�n m�gse k�ne t�bbet hõsk�dnie. Ha nem hiszi el, hogy õ az egyetlen, aki megmentheti Siriust, a keresztapja m�g ma is �lne.
Ink�bb arra gondolt, ami v�rja. Vagyis pont arra, hogy nem tudja, mi v�rja. M�g mindig nem �rtette, hogy mi �rtelme lenne visszamenni Dursley�khoz, ha a h�z v�delme p�r napon bel�l v�gleg megszûnik. Mi�rt akarta akkor Dumbledore oda vinni? �rezte, hogy ezt m�r sosem tudhatja meg, de akkor is sz�t kell fogadnia. Mert meg�g�rte.
Persze lehet, hogy Ronnak van igaza, �s Dumbledore csak azt akarta, hogy b�cs�zzon el azokt�l az emberektõl, akik tizenhat �ven kereszt�l otthont adtak neki. M�g ha olyan r�mes otthont is. De v�g�l is a Roxfortt�l is elb�cs�zott. V�giggondolta azt a hat �vet, amit ott t�lt�tt el. Ami �lete legszebb hat �ve volt. De v�gleg lez�rult.
Mrs Weasley nem vette valami j� n�ven, hogy Ron sem akarja befejezni az iskol�t. Harry biztos volt benne, hogy ha a fi� nem lenne nagykor�, megparancsolta volna neki, hogy szeptemberben Ginnyvel egy�tt menjen vissza. �gy csak k�tnaponta �jra �s �jra felt�mad� vit�k sor�n hallgathatta v�gig az asszony �rveit - amiknek egy r�sz�t nyilv�nval�an neki �s Hermion�nak is sz�nta.
Harry befordult a fal fel�. Nem volt k�l�n�sebben �lmos, de tudta, hogy m�snap reggel �tkor, amikor Mrs Weasley belop�zik a szob�ba, hogy felkeltse, az lesz. Ron m�g Hermion�val s�t�lt a k�rny�ken. A l�pcsõn Ginny ment v�gig. F�l�lomban m�g hallotta, ahogy Cs�mp�st h�vogatja, azt�n a roxforti t� partj�n tal�lta mag�t, a l�ny az �l�be hajtotta a fej�t, �s õ a haj�t simogatta. De tudta, hogy ez m�r csak �lom.

*

A majdnem h�rom �r�s �t sor�n szerencs�re senki sem t�madta, meg õket - lesz�m�tva azt a mad�rrajt, ami igen rossz n�ven vette, hogy belekeveredtek. Harry rettenetesen kimer�ltnek �rezte mag�t, amikor lesz�lltak a Privet Drive v�g�n. Alig tudta megfagyott kez�t �s l�b�t mozgatni. Legsz�vesebben befek�dt volna egy �gyba, �s �r�kon �t aludt volna. Ehelyett �jra itt volt. Ahogy k�zeledtek a h�z fel�, egyre kev�sb� volt kedve becsengetni. Tudta, hogy nevets�ges lenne, de legsz�vesebben k�z�lte volna k�s�rõivel, hogy m�r indulhatnak is vissza.
V�g�l csak �sszeszedte mag�t, �s remegõ k�zzel megnyomta a csengõ gombj�t. Vernon b�csi l�p�sei p�r m�sodperc m�lva felhangzottak a t�loldalon.
- Te vagy az, k�ly�k? - vakkantotta oda k�sz�n�sk�ppen, azt�n Harry legnagyobb r�m�let�re kihajolt, �s k�r�ln�zett. - Egyed�l j�tt�l? - szerencs�re nem vette �szre a k�t hom�lyba h�z�d� �s ki�br�nd�tott alakot. - Az meg mi? - intett a Tûzvill�m fel�. Harry f�radtan s�hajtott fel.
- Ezzel j�ttem. Beengedsz, vagy itt fogunk t�rsalogni?
- Csak ne pimaszkodj - morgott Vernon b�csi, mik�zben f�lre�llt, �s amikor Harry lerakta a seprût, igyekezett j� messzire elker�lni. - M�giscsak tudni akartam, hogy az a bolond nem j�tt veled. �s most mondd, mit akarsz?
Harry megtorpant. Azt hitte, Dursley�knak egy�rtelmû lesz, hogy az�rt j�tt, hogy m�g egy h�tig itt lakjon. Hiszen Dumbledore megmondta, hogy ez�rt fog visszaj�nni.
- H�t… P�r napra itt maradn�k…
- P�r napra? Az pontosan mennyi? Mert van jobb dolgunk is ann�l, hogy t�ged �lelmezz�nk.
Harry sz� n�lk�l megr�ntott a v�ll�t. Neki igaz�n mindegy volt, hogy meddig marad. - Legfeljebb egy h�t. �s most felmegyek. - Vernon b�csi morogva f�lre�llt, hogy Harry felmehessen a l�pcsõn, azt�n m�r vette a kab�tj�t, �s indult dolgozni. Petunia n�ni, aki ekkor l�pett ki a konyh�b�l, gyanakodva m�rte v�gig Harryt, azt�n õ is kin�zett az utc�ra.
- Eredj a szob�dba - v�gta oda unoka�ccs�nek, azt�n visszament a konyh�ba. Harry menet k�zben m�g hallotta, amint fi�hoz besz�l: - Dudlicsek, akkor holnap elmehetn�l…
Becsapta a szobaajt�t, kiz�rva ezzel nagyn�nje hangj�t. Lerogyott a fotelbe, amin egy �ve Dumbledore-t v�rta. �gy �rezte, mintha sokkal t�bb idõ telt volna el az�ta. Kin�zett az ablakon. Az utc�ban aut�k sora hajtott - a legt�bb h�zb�l most indultak dolgozni. A nap hi�ba pr�b�lt �tt�rni a k�d�n, �gy minden szomor�nak tûnt a f�lhom�lyban.
Harry elõvette a var�zsp�lc�j�t. Tal�n most v�gre nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt gyakorolhatja a nem-sz�beli var�zsl�st, gondolta. Az m�r nem nagyon zavarta, ha ezt a miniszt�rium �szreveszi, �gysem akart visszat�rni a Roxfortba. �s persze Scrimgeour nem is pr�b�lta volna megb�ntetni, am�g egy kis es�lyt is l�t arra, hogy Harry enged a k�r�s�nek.
Kiv�lasztott a sarokban egy �sszegyûrt pergamen darabot - l�that�lag Petunia n�ni nem takar�totta ezt a szob�t, am�g õ nem volt itt - �s r�ir�ny�totta p�lc�j�t. Ebben a pillanatban Dudley cs�rtetett fel, bev�gta maga ut�n a szomsz�d szoba ajtaj�t, �s legnagyobb hangerõre feltekerve hallgatni kezdte a magn�t. Harry egy rem�nytelen s�hajjal eresztette le a p�lc�t.

*

Vacsora k�zben Vernon b�csi nagy hangon besz�molt aznapi sikeres �zletk�t�s�rõl, de senki sem foglalkozott vele: Dudley kedvenc esti show-mûsor�t n�zte a konyhai t�v�n, Petunia n�ni pedig v�kony, �sszeszor�tott sz�jjal m�regette Harryt. V�g�l nagyb�tyja megel�gelte a helyzetet, �s maga is v�gigm�rte a fi�t.
- Igaz�n k�r volt be�ll�tanod hozz�nk. Ha eddig is kapt�l sz�ll�st azokn�l a bolondokn�l, akkor maradhatt�l volna tov�bb is.
- H�t szerintem is - motyogta Harry morcosan. Petunia n�ni viselked�se eg�szen zavarba hozta, Dudley �v�ltõ magn�j�t�l est�re megf�jdult a feje, �s Vernon b�csi v�rhat� piszk�l�d�sa miatt a szok�sosn�l is jobban ut�lkozott a Dursley-csal�dt�l.
- Vagy m�r õk is megel�gelt�k, hogy kieszed õket a vagyonukb�l? - k�rdezte nagyb�tyja, �s arr�bb h�zta a t�lat, mielõtt Harry �jra szedhetett volna. A fi� belet�rõdve letette a vill�j�t. - Na persze lehet, hogy elõl�k nem rejtegeted azt az �r�k�lt h�zat… - folytatta Vernon b�csi. - Tal�n nekik jobban megk�sz�n�d a vend�gl�t�st.
Harry meglepetten pislogott. H�t errõl volt sz�! Ez�rt tûnt �gy Petunia n�ni eg�sz nap, mintha valamit k�rdezni akarna! A Grimmauld t�r 12-re f�j a foguk! - �gy tudtam, ti sz�vess�gbõl fogadtatok be. Mert õ - fej�vel Petunia n�ni fel� b�k�tt - az �desany�m testv�re.
- Akkor mondd meg, hogy õ mikor j�n - buggyant ki Petunia n�nibõl a k�rd�s. - M�giscsak tudnom k�ne.
- Ki? - k�rdezte Harry �s Vernon b�csi egyszerre. M�g Dudley is elford�totta pillant�s�t a t�v�rõl.
- Ne j�tszd az ostob�t! - ki�ltott fel Petunia. - Dumbledore!
- Kirõl besz�lsz, Petunia dr�g�m?
- Honnan veszed, hogy ide j�n?
Petunia l�that�lag d�lt-f�lt Harry �rtetlens�g�tõl. Fel�llt �s intett a fi�nak, hogy k�vesse a nappaliba. - Kettesben akarok vele besz�lni. - k�z�lte f�rj�vel �s az orr�ra z�rta az ajt�t. - Gyer�nk, ne vesztegesd az idõmet. Dumbledore nyilv�n �zent valamit. Rem�lem annyira tekintettel volt r�m, hogy akkor j�n, amikor õk nincsenek itthon - tette hozz� az ajt� fel� intve.
Harry gyanakodva meredt nagyn�nj�re. Ez az eg�sz egy�ltal�n nem illett Petunia n�nihez. - Nem �rtem, m�rt �rdekel t�ged, de biztos�thatlak, hogy Dumbledore nem j�n ide.
- M�r hogyne j�nne?
- �gy, hogy meghalt! - v�gta oda Harry d�h�sen. Nagyn�nje d�bbenten roskadt le a kanap�ra, �s teljesen els�padt. Arc�r�l lassan v�gleg leolvadt az undor, ami mindig l�tszott rajta, ha Harryvel besz�lt, �s meglepõ m�don, k�ts�gbeesett lett.
- Meghalt? Dumbledore? De h�t az… lehetetlen… Ez… hatalmas vesztes�g…
Harry csak pislogott. Persze, Dumbledore hal�la nagy vesztes�g. Neki tal�n az �let�be is ker�l majd. �s a muglik sz�m�ra is sokkal nehezebb az �let, ami�ta nem l�tezik "az egyetlen var�zsl�, akitõl Voldemort tart", de honnan tud minderrõl Petunia n�ni?
- De h�t, te csak egyszer tal�lkozt�l vele… - kezdte gyanakodva. - Mi�rt lenne neked ilyen fontos?
Petunia n�ni r�n�zett. Remegõ kez�vel megigaz�totta a haj�t. - Ezek szerint semmit se mondott el neked… �n… - zavartan mozgol�dott a kanap�n, �s megk�sz�r�lte a tork�t. - �n boszork�ny vagyok.
Harry fej�ben ekkor megsz�lalt a v�szcsengõ. Ha volt olyan mondat, amirõl Harry azt gondolta, hogy sosem fogja elhagyni nagyn�nje sz�j�t, h�t ez volt az. Felpattant, �s elõr�ntotta a p�lc�j�t. - Ki vagy te? - ki�ltott harciasan. A m�sik v�lasz helyett a pongyol�ja zseb�be ny�lt. - Capitulatus! - ki�ltott Harry azonnal. A var�zslat eltal�lta a nõt, aki felsikoltott, de nem r�ppent ki a p�lca a zseb�bõl, ahogy a fi� v�rta.
Ekkor berontott Vernon b�csi a nyom�ban Dudley-val. - Mit mûvelsz, k�ly�k?! Hogy mered azt az iz�t haszn�lni n�lunk?! Teszed le… - �s m�r rohant is Harry fel�, aki igyekezett most m�r õt is sakkban tartani p�lc�j�val.
- Semmi baj, Vernon - sz�lalt meg a nõ zih�lva. - Menjetek csak, minden rendben van.
- M�rpedig nem hagyunk vele egyed�l - d�nt�tt Vernon b�csi, �s le�lt a kanap�ra. Dudley, aki l�that�lag sz�vesebben fogadott volna sz�t az anyj�nak, mint hogy ak�r egy l�p�ssel is k�zelebb menjen Harryhez, s�padtan a falhoz lapult.
- Ki maga? - ism�telte meg Harry a k�rd�s�t, �jra egyed�l Petuni�ra szegezve p�lc�j�t.
- Harry, �n a nagyn�n�d vagyok. �s ha hagysz egy kis idõt, mindent elmagyar�zok - mivel a fi� tov�bbra sem mozdult, hozz�tette: - Ha egy hal�lfal� lenn�k, aki sz�zfûl�-fõzettel a nagyn�n�det pr�b�lja ut�nozni, sosem jutottam volna be ebbe a h�zba. Hiszen ismered a v�delmi rendszer�t.
Harry lejjebb eresztette a p�lc�t. - Ez igaz. De m�g mindig nem �rtem… - lassan le�lt a fotelbe. - Ezek szerint te kvibli vagy?
- Nem, �n boszork�ny vagyok - v�laszolt a nõ, �s sz�gyenkezve pillantott Dudley fel�. - Ugyanolyan, mint �desany�d volt.
- Micsoda? - h�rd�lt fel Vernon b�csi. - Mit mûvelt veled dr�g�m? Hogy mondhatsz ilyeneket?
Petunia n�ni t�relmetlen�l fels�hajtott. - K�rlek, ha m�r nem hagysz kettesben minket, ne nehez�tsd meg m�g jobban a dolgom.
- De hogy lehetsz te boszork�ny? Hiszen ti vagytok a legmuglibb emberek a vil�gon… - pislogott Harry. Petunia n�ni v�gigm�rte, mintha k�l�n�sen d�h�tette volna unoka�ccse �rtetlens�ge.
- Boszork�ny vagyok, de nem var�zsoltam m�r �vek �ta.
- �nk�nt kvibli lett�l?
- Nem, �nk�nt mugli lettem.
- Mirõl besz… - kezdett volna bele megint Vernon b�csi, de a nõ leintette.
- Hogy �lhet valaki �gy, mint egy mugli, amikor tud var�zsolni? - �rtetlenkedett Harry. - Hogy fõzhet, meg takar�that var�zslat n�lk�l? Hogy utazhat ink�bb muglimetr�n mint…
- Seprûn? - Petunia n�ni legyintett. - Annyira nem neh�z lemondani ezekrõl. Vannak helyzetek, amikor az ember k�nnyed�n d�nt �gy.
Harry hi�ba erõltette meg az agy�t, nem tudott elk�pzelni ilyen helyzetet. Petunia n�ni fel�llt, �s elkezdett fel-al� j�rk�lni a szob�ban. Vernon b�csi �s Dudley r�m�lten meredtek r�.
- Sz�val annyira ut�ltad a var�zsl�st, hogy ink�bb nem ment�l el a Roxfortba? - k�rdezte Harry, mert �gy �rezte, r�j�tt a megold�sra. Petunia n�ni d�h�sen csettintett nyelv�vel.
- Ugyan! Ha akartam volna, akkor se d�nthetek �gy! Amikor kider�lt, hogy var�zserõm van, a sz�leim nagyon b�szk�k voltak. �s persze k�sõbb Lilyre is. De nem is errõl volt sz�. Sosem voltam egy nagy var�zsl�, de annyira nem volt ellenemre a dolog, mint hinn�d. Csakhogy a var�zsl�vil�gnak egyre t�bb probl�m�ja volt. Tudodkinek egyre nagyobb hatalma lett, �s lassan mindenki vesz�lybe ker�lt. Lily �s James harcolni akartak Ellene. �n viszont csak nyugalomban akartam �lni.
Harry m�g mindig �rtetlen�l meredt r�. - �s ez�rt nem var�zsolt�l t�bbet?
- H�t persze! L�tom, te is csak magadb�l tudsz kiindulni, mint az a fafejû ap�d! - m�rte v�gig m�rgesen a fi�t. - �gy gondoltam, hogy egy �tlagos muglik�nt kisebb az es�ly r�, hogy vesz�lybe ker�ljek. Ez�rt �gy d�nt�ttem, hogy nem var�zsolok t�bbet, hanem muglik�nt �lek.
- De h�t mit old meg, ha mugli leszel? Hiszen Vo… Tudodki pont r�juk vad�szik.
- Lehet, de m�g mindig kisebb az es�ly r�, hogy pont minket tal�ljanak meg t�bb milli� mugli csal�d k�z�l, m�g ha az egyik legismertebb auror csal�dj�hoz tartozom, akkor Voldemort biztosan felkeres. Beszervezni, vagy megk�nozni. Ezzel bebiztos�tottam a nyugalmat magamnak �s a gyerekeimnek.
- De hogy lehet, hogy �n sosem hallottam r�lad? Pedig ismerem a sz�leim t�bb bar�tj�t is… - gondolkozott el Harry.
- Rengetegen j�rnak a Roxfortba, te ostoba! - csattant fel Petunia. - Fogadok, hogy t�z �v m�lva te sem fogsz mindenkire eml�kezni az �vfolyamodb�l. �s �n mindig is jelent�ktelen voltam. Lilyre figyelt mindenki; azzal, hogy van egy nõv�re is, nemigen t�rõdtek. �s persze n�h�ny biztons�gi int�zked�st is hoztam. P�ld�ul megv�ltoztattam a k�lsõmet.
- Megv�ltoztattad?! - ki�ltott fel d�bbenten Harry. - Nem is csak boszork�ny, hanem mindj�rt metamorf m�gus vagy?
�gy tûnt, Petunia n�ni ezt s�rt�snek tekinti. D�h�sen t�rt ki. - Dehogy! Ez egy maradand� �talak�t�s volt, amit Dumbledore seg�ts�g�vel v�geztem el. Hogy semmik�pp se ismerhessenek fel. Se a hasonl�s�g miatt, se akkor, ha valaki m�gis eml�kezne r�m. Az Evans pedig nem olyan ritka n�v… Azt�n kerestem egy muglit, aki annyira irt�zik minden nem mugli dologt�l, hogy biztosan soha sem akar majd megismerkedni az �n boszork�ny testv�remmel - pillantott Vernon fel�, aki dermedten, egyre lil�bb arccal b�multa. - Viszont van valahol egy h�za, ahol eltûnhetek a t�megben, �s �lhetem a mugli feles�gek �let�t.
- �rtem - dõlt h�tra Harry, b�r nem volt biztos benne, hogy valaha is meg fogja �rteni nagyn�nje d�nt�s�t. Persze, f�lelmetes volt a gondolat, hogy Voldemort vad�szik r�, �s hogy a bar�tait is vesz�lynek teszi ki, de sosem mondott volna le emiatt a var�zsl�s �lm�ny�rõl. - �s mi�rt gondoltad, hogy Dumbledore idej�n?
- Nos, Dumbledore azt tavaly elmondta, hogy amikor nagykor� leszel, v�gre megszûnik a v�delem, amit ez a h�z ny�jt neked. - Harry b�lintott. - De ez m�g a sz�let�snapod elõtt �truh�zhat� egy m�sik h�zra. B�rmelyikre, amit te kiv�lasztasz. Gondolom, �gy volt elk�pzelve, hogy a saj�todra… De �n nem tudom megcsin�lni. Csak Dumbledore.
Harry �sszevonta a szem�ld�k�t. V�delem b�rhol, ahol csak akarja? Az Od�ban lelhetne �j otthonra, vagy vehetne mag�nak egy h�zat, elv�gre el�g aranya van a Gringottsban. - Nem lehet olyan nagy �gy ut�nan�zni. Ez egy õsi var�zs, ami v�d engem, biztos �rnak r�la valahol - mondta elsz�ntan.
- Nem eg�szen - r�zta meg a fej�t Petunia n�ni. - Nem sokkal a te sz�let�sed ut�n Lily felkeresett �s megk�rt, hogy seg�tsek neki egy var�zslat l�trehoz�s�ban. Tudta, hogy Tudodki �ld�z titeket, �s szerette volna biztos�tani, hogy te j� helyre ker�lsz akkor is, ha õk meghalnak. Persze, a j� hely az õ szem�ben �n voltam, nem t�rõd�tt vele, hogy �n m�r elfordultam a var�zsl�-vil�gt�l, �s hogy ezzel vesz�lyt hoz a fejemre… - h�zta el a sz�j�t. - �gy egy õsi var�zslat m�dos�tott v�ltozat�t hoztuk l�tre, amit Dumbledore dolgozott ki. Akkor l�pett mûk�d�sbe, amikor Lily meghalt.
- Ezek szerint nem az õ �nfel�ldoz�sa miatt keletkezett? - k�rdezte Harry d�bbenten. J� �rz�s volt mindig arra gondolni, hogy az anyja szeretete mentette meg, tartotta �letben.
- K�zvetve v�g�lis igen. A var�zslat szerint, ha az ap�d �s Lily is meghal, �s �n behozlak a h�zunkba, ott tizenh�t �ves korodig biztons�gban lehetsz. Rem�ltem, hogy sosem ker�l erre sor, mert nem akartam egy var�zsl�gyereket, aki felh�vja r�nk a figyelmet. De r�szt vettem a var�zslat l�trehoz�s�ban, mert tartoztam ennyivel a testv�remnek. Ez volt az utols� alkalom, hogy var�zsoltam.
- Az utols�? "Eml�kezz az utols�ra"… - suttogta Harry. - H�t erre gondolt Dumbledore a rivall�ban.
Petunia n�ni b�lintott. - Mivel nem mes�lt�l semmit az iskol�r�l, fogalmam sem volt arr�l, hogy mi t�rt�nik a var�zsl�vil�gban. De a dementorok megjelen�sekor el�rultad, hogy Tudodki visszat�rt, �s t�ged �ld�z. Ezzel szinte nagyobb vesz�lybe ker�ltem, mint amiben boszork�nyk�nt voltam. De k�t�tt az esk�.
Harry �gy �rezte, nincs nagy kedve elmagyar�zni Petunia n�ninek, hogy v�g�l kider�lt, hogy azokat a dementorokat nem Voldemort, hanem a miniszt�rium k�ldte r�. R�ad�sul a v�geredm�ny szempontj�b�l mindegy volt, hiszen igaz, hogy Voldemort �ld�zi. Kicsit komikusnak is tal�lta, hogy Petunia n�ni elõbb hitt a S�t�t Nagy�r visszat�rt�ben, mint a legt�bb Reggeli Pr�f�t�t olvas� var�zsl�.
V�gigj�rtatta szem�t a szob�n. Lehetetlennek tûnt, hogy itt egy boszork�ny �ljen. Ekkor megpillantotta Vernon b�csit, aki teljesen ellilulva �pp fel�llt a kanap�r�l. Harry r�m�lten pillantott nagyn�nj�re.
- �s vel�k most mi lesz? - intett Vernon �s Dudley fel�. - Megtudt�k a titkodat.
- Nincs sok v�laszt�sunk - Petunia n�ni a zseb�be ny�lt �s elõvett egy kis ez�st kulcsot, majd a kandall� p�rk�ny�n l�võ fadobozk�hoz l�pett. Harry mindig �gy gondolta, hogy az �kszereit tartja benne. Most meglepve l�tta, hogy nagyn�nje kivesz belõle egy nem t�l hossz�, v�kony p�lc�t. - Persze, ha k�pes vagy nyugton �lni �s nem �tkozol meg, nem k�nyszer�l�k r� erre megold�sra… - vetette oda m�rgesen. - Ki kell t�r�ln�nk az eg�szet az eml�kezet�kbõl. Egyszerre kell csin�lnunk, k�l�nben rengeteg veszõds�ggel j�r, mint a dementoros eset ut�n.
- Kit�r�lted a fej�kbõl a dementor-t�mad�st? - pislogott Harry.
- K�nytelen voltam - v�laszolt Petunia n�ni olyan hangon, mintha valami f�rtelmes dolgot mûvelt volna, �s Vernonra szegezte a p�lc�t. - Azt hiszed, Vernon megengedte volna, hogy ny�ron visszaj�jj? R�ad�sul �n is majdnem lebuktam.
Harry b�lintott. T�nyleg furcsa volt sz�m�ra, hogy Vernon b�csi �s Dudley ugyan�gy viselkedik vele, de Sirius elveszt�se sokkal fontosabb volt akkor sz�m�ra, mint hogy ezen t�rje a fej�t.
- Pet… Petunia dr�g�m? - sz�lalt meg dadogva Vernon b�csi. - Mi a csud�t akarsz azzal a… Ne t�gy ostobas�got…
Petunia n�ni belet�rõdõen fels�hajtott, majd Harryhez fordult. - M�gis mit piszmogsz annyit?
- �n m�g sosem csin�ltam eml�kt�rl�st - vallotta be fi� elv�r�s�dve. - Nem gondolod, hogy ha elrontom, nagyobb k�rt okozok neki, mint ha tudn�, hogy boszork�ny az anyja?
- Nem fogod elrontani - jelentette ki Petunia n�ni szigor�an. - De az�rt majd �n csin�lom Dudlicseknek, te pedig Vernonnak.
- Hagyod, hogy meg�tkozzon?! - ki�ltott fel Vernon b�csi r�m�lten. - Amikor pont most mondta, hogy nem tudja, hogy kell?!
- Istenem… L�ssunk neki - Petunia n�ni vill�ml� szemekkel m�rte v�gig Harryt, mintha az õ hib�ja lenne, hogy az iskol�ban nem gyakoroltatj�k vel�k az "Exmemoriam"-ot. - Egyszerûen csak gondolj erõsen arra, hogy - a fali�r�ra pillantott - kilencven percet szeretn�l kit�r�lni az eml�kezet�bõl. Azt�n mondd ki a var�zsig�t, �s a p�lc�ddal finoman d�fj fel� - fejezte be bemutatva a p�lcamozdulatot. Harry ut�nozta, azt�n b�lintott. - K�szen �llsz? H�romig sz�molok, azt�n gondolj a megfelelõ percmennyis�gre �s gyer�nk. Egy, kettõ, h�rom…
- Exmemoriam! - mondt�k ki mindketten egyszerre. Vernon b�csi zavartan pislogott p�rat, majd d�h�sen felki�ltott:
- Hogy mered ezt az iz�t elõvenni?!
Harry gyorsan Petunia n�nire pillantott, aki m�r elt�ntette saj�t p�lc�j�t �s most a f�nyk�peket rendezgette a kandall� p�rk�ny�n. Zsebre v�gta h�t õ is a p�lc�j�t �s nagyn�nj�re pislogott.
- Akkor �n felmegyek…
- Nagyon helyes - b�lintott Vernon b�csi. - Ne is l�ssunk itt lent, k�ly�k!
Harry felszaladt a szob�ba. Lehuppant az �gyra. Zsongott a feje a rengeteg �j inform�ci�t�l. Pr�b�lta megem�szteni, hogy a nagyn�nje is boszork�ny, �s Dumbledore �gy hagyta itt õket, hogy mindezt nem volt ideje elmondani neki. �s fõk�nt, hogy p�r nap m�lva m�r nem lesz egy olyan h�z se, ahol marad�ktalanul biztons�gban lehet.

*

- Ezt nem mondod komolyan! Az a csaj nem lehet boszork�ny! - ki�ltott fel Ron.
Harry, miut�n v�giggondolta Petunia n�ni t�rt�net�t, �gy d�nt�tt, hogy ha biztons�gos is m�g h�rom napig a Dursley-h�z, akkor sincs semmi �rtelme ott kuksolnia a bar�tai n�lk�l. �gy hamarosan �zent Mordonnak, �s egy napi v�rakoz�s ut�n m�r �r�kre ott is hagyta a Privet Drive-ot - ezzel �let�ben elõsz�r kiv�vva nagyn�nje �s nagyb�tyja el�gedetts�g�t.
Miut�n p�r �r�val k�sõbb meg�rkeztek az Od�ba �s megette a vacsor�t, amivel Mrs Weasley v�rta, felment bar�taival Ron szob�j�ba, hogy elmes�lje nekik, amit megtudott.
- Hiszen mindig is azt mondtad, hogy gyûl�li a m�gi�t… - tette hozz� csod�lkozva Hermione.
- H�t gyûl�li is - b�lintott Harry. - Ennyi �v Vernon b�csi mellett mindenkibõl ezt hozn� ki. Mindenesetre val�ban tud var�zsolni.
- �n ezt akkor sem �rtem - kezdte Ron. - Ha ez igaz, Dumbledore mi�rt nem mondta el neked soha?
Harry megr�zta a fej�t, jelezve, hogy nem tudja. Ezen eddig nem is gondolkozott. - V�g�lis Dumbledore annyi mindent titkolt el elõlem…
- Ez nem hiszem, hogy az�rt volt - sz�lalt meg Hermione. - Egyszerûen csak tiszteletben akarta tartani a nagyn�n�d d�nt�s�t. Ha �gy �lsz ott, hogy tudod, hogy boszork�ny, nem �lltad volna meg, hogy ezt a fej�hez v�gd, amikor szidja a sz�leidet…
- Az�rt nem volt joga bolondnak nevezni õket! - Harry egyre d�h�sebb lett, ahogy felid�zte Petunia n�ni szavait a sz�leirõl. - Õ is ugyanolyan "bolond", mint mi vagyunk…
- De h�t alkalmazkodnia kellett a nagyb�ty�dhoz. Meg hitelesen kellett j�tszania a szerep�t.
- Szerintem nem is j�tszik szerepet - gondolkozott el Harry. - T�nyleg ut�l minden var�zsl�t. Ha hallott�tok volna, hogy besz�lt arr�l, hogy kit�r�lte a fej�kbõl a dementorokat…
- V�g�lis az egy okos �tlet volt - jelentette ki Hermione. - Ha t�nyleg nem engedett volna vissza a b�csik�d, akkor gyakorlatilag a te kedved�rt csin�lta…
- Vagy az�rt, hogy ne n�zz�k h�ly�nek Dudleyt, ha elmondja valakinek… Persze kinek �ruln� el, hogy �t b�rmi is megijesztheti? - Harry elh�zta a sz�j�t. - Tal�n ha meghagyja ezt az eml�ket Dudleynak, lett volna es�ly r�, hogy norm�lis emberr� v�ljon valaha. Legal�bb egyszer megtapasztalta, hogy milyen �ld�z�ttnek lenni…
Hermione rosszall�an cs�v�lta a fej�t. - Ugyan, sosem tudta volna megem�szteni, hogy valami, amit m�g csak nem is l�tott, megt�madta. Mit gondolsz, m�rt kell annyira vigy�zni, hogy a muglik ne l�ssanak var�zsl�st? Vagy beleõr�ln�nek, vagy a t�bbiek tartan�k õket õr�ltnek.
Harry h�tradõlt az �gyon. Õszint�n �gy �rezte, hogy nem zavarta volna, ha k�vetõi bolondnak ki�ltj�k ki Dudleyt. Legal�bb egyszer unokatestv�re is megtapasztalta volna, hogy milyen kitasz�tottnak lenni. R�d�bbent, hogy az alatt a hat �v alatt, amit a bar�taival a Roxfortban t�lt�tt, sem tudta megem�szteni azt a t�z �v szenved�st, amit Dudley �s t�rsas�ga okozott neki. Most m�r teljesen vil�gosan l�tta, hogy Dumbledore mi�rt d�nt�tt �gy, hogy Dursley�kn�l kell �lnie, de nem boldog�totta a gondolat, hogy �desanyja maga akarta ott elhelyezni. Biztos, hogy nem ezt a gyerekkort k�v�nta neki. De hogy ismerhette ennyire f�lre Petuni�t?
- Harry? - Hermione elõrehajolt �s finoman megfogta a t�rd�t. - Mire gondolsz?
- Csak… Nem �rtem, hogy lehet Petunia n�ni any�m testv�re. Semmi k�z�s nincs benn�k…
- De nem azt mondtad, hogy megv�ltoztatta a k�lsej�t? - kottyantotta k�zbe Ron. Harry legyintett.
- Persze, de nem errõl van sz�… Hogy hagyhatja valaki �r�kre abba a var�zsl�st? A sz�leim sosem d�nt�ttek volna �gy… �s �n sem - kem�nyen fordult a bar�tai fel�. - Kiz�rt, hogy valaha is meg�rtsem.
Hermione b�lintott. - De tiszteletben lehet az�rt tartani a d�nt�s�t. Mint Dumbledore.
- Dumbledore… Vajon mennyi mindent nem mondott m�g el nekem? Nem �gy tervezte… hogy egy �lnok �rul�… - Harry elhallgatott. Igyekezett nem gondolni Pitonra, de ha esz�be jutott, azonnal fellobbant benne a gyûl�let.
- Senki sem �rti, hogy mi�rt is b�zott meg benne - fogta suttog�ra a hangj�t Ron. - Hallottam, amikor any��k errõl besz�lgettek. Senki sem merte megk�rdezni Dumbledore-t, hogy mit mondott neki Piton. Apa mes�lte, hogy egyszercsak megjelent a fõhadisz�ll�sn�l, azzal, hogy nagyon fontos inform�ci�i vannak Dumbledore-nak. Anya otthon volt, mert m�g nagyon gyenge volt. Ez p�r nappal Ginny sz�let�se ut�n t�rt�nt. Ap�nak el kellett valamit int�zni a Rendnek. Piton az akkori fõhadisz�ll�s bej�rat�n�l tûnt fel. Persze nem l�thatta, hiszen az is Fidelius-bûb�jjal volt elrejtve, de m�gis, mintha pontosan tudta volna, hogy hova kell mennie. Azt mondta, hogy mindenk�pp besz�lnie kell Dumbledore-ral. Apa megpr�b�lt �gy tenni, mintha fogalma sem lenne, hogy mi�rt ott keresi. Azt�n kij�tt maga Dumbledore. Mintha csak meg�rezte volna. Bevitte Pitont �s bez�rk�ztak egy szob�ba. Ut�na Dumbledore csak annyit k�z�lt, hogy Piton a Rendnek dolgozik…
- Ezt mi�ta tudod? - ki�ltott fel d�bbenten Harry.
- Tegnap este hallottam õket a h�l�szob�ban. - vallotta be elv�r�s�dve Ron. - Eddig az�rt nem mondtam, mert neked is volt mit mes�lned…
- Vajon honnan tudta meg Piton, hogy hol a fõhadisz�ll�s? - k�rdezte elgondolkozva Hermione.
- Hiszen ez egy�rtelmû, nem? - vonta meg a v�ll�t Harry. - F�regfarkt�l. Õ mindig is �rul� volt. Sokkal nagyobb sz�vess�get tett Voldemortnak, nyugi, Ron, mint amennyire megk�sz�nt�k neki. De persze jobb egy gyilkos utols� talpnyal�j�nak lenni, mint azok bar�tj�nak maradni, akik h�t �ven �t seg�tett�k az iskol�ban - tette hozz� undorodva.
- Nem val�sz�nû, hiszen… - kezdett bele Hermione, de akkor kopogtak �s bel�pett Mrs Weasley.
- Ha t�rt�netesen �rdekel Ronald, a miniszt�rium a h�tv�g�re meghirdetett egy hoppan�l�si vizsg�t - jelentette be hidegen. - Tudom, hogy �jabban szerinted nem sz�m�tanak a miniszt�rium �ltal elfogadott pap�rok, de az�rt ha m�gis jelentkezn�l, ma estig kell baglyot k�ldeni. - Azzal kiviharzott.
Harry d�bbenten pislogott. - Ez meg mi volt?
Ron fels�hajtott. - Csak tegnap megint veszekedt�nk az iskola miatt… De a hoppan�l�si vizsg�t t�nyleg le k�ne tenn�nk. Addigra te is nagykor� leszel, Harry. Mehetn�nk egy�tt. Any�n�l biztos van t�bb jelentkez�si lap is.
Harry elmosolyodott. Ugyan õt t�nyleg nem �rdekelte, hogy mire kap enged�lyt a miniszt�riumt�l, az�rt sz�vesen megmutatta volna nekik, hogy mire k�pes. - Rendben, k�ldj�nk nekik baglyot - �llt fel. Nyom�ban Ronnal elindult a konyh�ba.