Harry tov�bbra is a k�gy�ra meredt, ami elny�lva, minden �z�ben remegve fek�dt a padl�n.
– Siker�lt – suttogta Ron, s k�zelebb l�pett, de Harry sz�v�t �sszeszor�totta a f�lelem.
A h�ll� azonban ekkor lassan felemelte fej�t, �s tekintete Harry�be f�r�dott. Hossz�, hajl�kony teste nem remegett t�bb�, �s szem�ben �jra kigyulladt a f�ny, de ez�ttal nem s�rg�n izzott. Harry r�m�lten ki�ltott fel, ahogy felismerte a h�ll� kerekre t�gult, �g�v�r�s szem�t:
– Voldemort!
Hermione felsik�tott, F�regfark rettegve ki�ltott fel, �s Harry ink�bb csak �rz�kelte, mintsem val�ban l�tta, ahogy �talakul patk�nny�. Ron p�lc�ja meglend�lt. A mozdulat ismer�s volt, de Harry m�r nem volt k�pes felfogni, hogy bar�tja mit var�zsol, mivel robban�sszer� er�vel jutott el tudat�ig a k�gy� hangja:
– Elj�tt a lesz�mol�s ideje, Harry! Most megfizetsz nyomorult kis �leted minden egyes perc��rt! B�nni fogod, hogy any�d ostoba szeretete megny�jtotta az �letedet…
Harrynek m�r fogalma sem volt r�la, hogy a k�gy� sziszeg�s�t �rti-e, vagy a szob�t t�nyleg bet�lti Voldemort hideg, kegyetlen hangja. Remeg� tagokkal d�lt a falnak, s tudta, hogy elgyeng�lt l�bai lassan ki fognak cs�szni al�la. A f�rfi fenyeget� szavai a f�l�be �v�lt�ttek, �s � maga is elhitte, hogy most �r�kre elveszett. A k�gy� veszte, az �llat lelk�nek hal�la el�h�vta a horcrux m�ly�r�l Voldemort lelk�t, �s t�k�letes fegyvert adott a kez�be.
A k�gy�, mintha csak olvasott volna Harry gondolataiban, hatalmasra t�totta sz�j�t, �s kimutatta a m�regfogait. Harry l�tta a hal�lt, amit Voldemort sz�nt neki, s megb�n�totta a rettenet.
– HARRY! V�DEKEZZ!
Hermione hangja hiszt�rikusnak t�nt, s Harry meglep�d�tt, hogy Voldemort d�h�s szavain t�l is meghallja. Bizonytalanul a k�gy� fel� lend�tette p�lc�j�t, de a mozdulat m�r f�l�ton elhalt, s karja ism�t lehanyatlott.
Oldalr�l �les, k�k villan�st l�tott, �s Hermione var�zslata durv�n a falhoz v�gta a k�gy�t. A fal megremegett, ahogy a s�lyos test nekicsap�dott: az egyik szekr�ny tetej�r�l lepotyogtak Hermione gondosan g�l�kba halmozott pergamenjei, �s sz�tgurultak a szob�ban l�v�k l�bai alatt.
Harry szinte maga is �rezte Voldemort d�h�t, s a gyilkol�s v�gya �s a gy�l�let, ami a var�zsl� szavaib�l �radt, teljesen megdermesztette. A k�vetkez� pillanatban a k�gy� �jra el� k�szott, �s fenyeget�en kivillantotta a fogait. Harry nagy nehezen felt�p�szkodott, de nem tudott elt�volodni az �llatt�l, akinek teste addig emelkedett, am�g egy magass�gba nem ker�lt a fej�k. Harry tudta, hogy a h�ll� pillanatokon bel�l le fog csapni.
Hermione �jabb var�zslata ez�ttal narancss�rga f�nyben j�tszott, s hat�s�ra Harry �s a k�gy� k�z� magas t�zfal �kel�d�tt. Voldemort d�h�sen �tkoz�dott, �s igyekezett megker�lni a l�ngokat, de azok tov�bb terjedtek, ahogy a k�gy� arr�bb k�szott, �s egy f�lk�r alak� falat hoztak l�tre Harryt�l csup�n n�h�ny l�p�s t�vols�gra. A forr�s�g �gette Harry arc�t, s b�r�n f�jni kezdett a nemr�g meggy�gy�tott sebek: Piton l�ngol� k�teleinek eml�kei. Hallotta Voldemort d�h�s sziszeg�s�t, s tudta, hogy a var�zsl� lelke most k�pes lenne elpuszt�tani a k�gy�t, s�t, �nmag�t is, hogyha egy j�l ir�nyzott csap�ssal v�gezhet k�zben Harryvel is.
Valami puha s�rolta a l�b�t, �s ahogy lepillantott, Cs�mp�st l�tta meg maga mellett. A macska Harryvel egy�tt bent rekedt a l�ngol� fal m�g�tt, ami m�r teljesen elz�rta �ket a szoba t�bbi r�sz�t�l. A v�r�s kand�r mancs�val �ppen a patk�nyt fogta le, s a nyakszirtj�t k�sz�lt �tharapni. Pettigrew �rezhette, hogy ez a harap�s v�gezne vele, mert vill�mgyorsan visszaalakult, aminek k�vetkezt�ben Cs�mp�s, aki eddig a h�t�ba eresztett karmokkal fogta, imm�ron f�gg�legesen l�gott le a kiegyenesed� f�rfir�l, �s az �sszes karm�t a h�t�ba eresztette. Pettigrew f�jdalmas ki�lt�s�b�l �t�lve a macska m�g �gy is tark�n harapta.
Pettigrew �szre se vette Harryt: �gyetlen�l kapkodott a saj�t h�ta fel�, s pr�b�lta ler�zni mag�r�l az �llatot. Cs�mp�s fark�t megp�rk�lt�k a l�ngok, ahogy a f�rfi Harry �s a t�zfal k�z� l�pett, s r�m�lt f�j�ssal leugrott a var�zsl� h�t�r�l. Voldemort, aki a k�gy� szem�vel nem l�thatott �t a t�zfalon, de �rz�kelte Harry f�lelm�t, ezt a pillanatot v�lasztotta ki a t�mad�sra.
A k�gy� �tlend�lt a falon. Nem �rdekelt�k a sebes�l�sek, amelyeket a test�t nyaldos� l�ngok okoztak, �s egyetlen gyors csap�ssal hal�losan megsebes�tette a t�loldalon l�v� embert.
Pettigrew vis�tva roskadt �ssze. D�lt�ben a szoba fal�nak l�kte �s egy�ttal maga al� is temette Harryt. A k�gy� a f�jdalomt�l feld�h�dve t�bbsz�r is belemart a h�s�ba, a sebeib�l �ml�tt a v�r.
Hangos pukkan�sok sora �t�tte meg Harry f�l�t F�regfark k�ts�gbeesett zih�l�s�n �s Voldemort csal�dott ki�lt�s�n kereszt�l, �s egy pillanattal k�s�bb megsz�nt a Harry�ket a szoba t�bbi r�sz�t�l elv�laszt� l�ngol� fal. Cs�mp�s egy d�h�s ny�vog�s k�s�ret�ben felugrott a legk�zelebbi szekr�ny tetej�re, l�that�lag abban rem�nykedve, hogy nem ker�l m�g egyszer t�z k�zel�be. Harry kiss� megemelte a fej�t, s Pettigrew v�lla f�l�tt l�tta, hogy rendtagok �rkeztek a szob�ba, �s t�bben is az �ssze�gett test� k�gy�ra k�ldenek valamilyen �tkot.
Voldemort ki�lt�sai f�jdalmass� v�ltak, mik�zben a k�gy� teste meg-megvonaglott az �tkok alatt. Harry feje visszahanyatlott, s m�r csak a plafont tudta b�mulni, m�g a rendtagok v�geztek Voldemort lelk�nek egy heted�vel. Pettigrew teste percr�l percre jobban elernyedt, �s r�nehezedett Harryre.
�gy t�nt neki, hogy hossz� percek teltek el, mire McGalagony aggodalmas arca az �v� f�l� hajolt. K�zben valaki, akinek az arc�t Harry nem l�tta, leemelte r�la Pettigrew holttest�t.
– Hol s�r�lt meg? – k�rdezte Hermione halkan, majd k�zelebb l�pett.
Harry fel�lt, �s v�gign�zett mag�n. Ruh�ja s�t�tlett s elnehez�lten l�gott a v�rt�l, amit mag�ba sz�vott.
– Nem sebes�ltem meg. Ez nem az �n v�rem. – Igyekezett megnyugtat�an megsz�lalni, de a hangja meglep�en rekedt volt, s torka f�jdalmasan kisz�radt.
A falat t�maszt�kul haszn�lva lassan fel�llt, �s v�gign�zett a szob�n. A k�gy� teteme �lettelen, sz�rke hurkak�nt hevert a f�ld�n, �sszetaposott, megp�rk�l�d�tt vagy v�rrel �titatott pergamenek t�rsas�g�ban. H�tr�bb felborultak a sz�kek, �s m�g az asztal is, ami mellett Pettigrew �s Hermione �lt kor�bban. A f�rfi test�t m�r kivitt�k. Harry felt�telezte, hogy az ispot�lyban pr�b�lnak seg�teni rajta, de biztos volt benne, hogy m�r t�l k�s�.

*

J� f�l �ra m�lva Harry imm�ron lezuhanyozva �s �t�lt�zve foglalt helyet a szalonban az asztal k�r�li fotelek egyik�ben. Azok k�z�l, akik a seg�ts�g�kre siettek, amikor Harry felismerte Voldemortot, �s Ron felvette a kapcsolatot McGalagonnyal, csak a Rend feje �s Kingsley Shacklebolt jelent meg a szob�ban. Kingsley �tvette Mordon feladatk�r�t, s McGalagony ut�n a m�sodik ember lett a Rendben. Harry biztos volt benne, hogy ez a lehet� legjobb megold�s, m�g ha a f�rfi a mugli miniszt�riumban folytatott munk�ja miatt meglehet�sen elfoglalt volt is.
Harry m�g a k�rh�zban hallotta, hogy Scrimgeour szeretett volna egy kev�sb� befoly�sos munk�t adni Kingsleynek, miut�n kider�lt, hogy tagja a F�nix Rendj�nek. �m Prospeer meggy�zte, hogy t�l felt�n� lenne most r�venni a mugli minisztert, hogy lecser�lje a titk�r�t. �gy Kingsley, a Rend legnagyobb �r�m�re, meg�rizhette ezt a sok inform�ci�t biztos�t� �ll�st.
Hermione letett az asztalra egy megp�rk�l�d�tt sz�l� pergament, amelyen egy bakancs koszos nyoma is d�szelgett. Ezen voltak azok az inform�ci�k, amiket Pettigrew elmondott, hogy el�rulja Voldemortot.
– Hogy jutott be a k�gy� �s Peter Pettigrew? – k�rdezte McGalagony, amikor mind az �ten elhelyezkedtek a fotelokban.
Ron m�g a szob�jukban elmondta Harrynek, hogy a rendtagok �gy tudt�k, hogy a k�gy�t megsz�llta Voldemort, miut�n Harry�k megpr�b�lkoztak a K�gy� veszte v�grehajt�s�val, s fogalmuk sem volt arr�l, hogy egy horcruxot puszt�tottak el.
– Voldemort valamivel kar�csony el�tt adta azt a feladatot Pettigrew-nak, hogy pr�b�ljon bejutni a Rend f�hadisz�ll�s�ra – kezdte Hermione, miut�n vetett egy gyors pillant�st a pergamenre, amelyen saj�t, sz�pen kerek�tett bet�ivel csaknem sz� szerint sorakoztak F�regfark vontatott szavai. Ahogy a l�ny jobban kisim�totta a pap�rt, Harry l�tta, hogy egy-k�t kormos folt helyenk�nt olvashatatlann� teszi a sz�veget. – Addigra siker�lt kinyomozniuk, hogy a Roxfort k�rny�k�n vagyunk, �s Voldemort �gy gondolta, hogy Pettigrew patk�nny� alakulva inform�ci�kat tudna szerezi a t�bbi r�gcs�l�t�l. Mivel nem b�zott meg benne, elk�sz�tett egy k�tel�k-var�zslatot Nagini seg�ts�g�vel.
– Pettigrew kar�csony ut�n k�t nappal jutott be a f�hadisz�ll�sra – vette �t a sz�t Ron. – M�s patk�nyokat k�vetett, �s…
– Ezt nem �rtem – sz�lt k�zbe Kingsley komor hangon. – Val�ban olyan Fideliusszal v�dt�k le a f�hadisz�ll�st, ami �tengedi az �llatokat, de a var�zslat sohasem engedett volna �t egy anim�gust…
– Igen, de kar�csonykor enyh�tett�nk a v�delmen – sz�lt k�zbe Harry halkan, s egy gyors pillant�st k�ld�tt Hermione fel�. A k�t feln�tt egyszerre b�lintott, jelezve, hogy meg�rtett�k a kimondatlan szavakat. Harry folytatta: – Ez, �s az az �j var�zslat, amivel megpr�b�lt�k megt�rni a Fideliust, elegend� lehetett hozz�, hogy bejusson egy anim�gus.
– Tal�n, de azt meg kell jegyeznem, hogy Pettigrew nem eml�tett semmi olyasmit, hogy a hal�lfal�k igyekeztek megt�rni a Fideliust – sz�lt k�zbe Hermione.
– Nem val�sz�n�, hogy Voldemort minden terv�t megosztotta vele – v�gta r� Harry.
Hermione megvonta a v�ll�t, majd nyugodtan folytatta:
– Mindenesetre jelenlegi inform�ci�ink szerint Pettigrew m�s patk�nyokat k�vetve �rkezett meg a f�hadisz�ll�s pinc�j�be, �s m�ret�nek, valamint a meggyeng�tett Fideliusnak k�sz�nhet�en ezut�n nyugodtan k�zlekedhetett az �p�leten bel�l. Kar�csony �ta minden gy�l�st �s t�bb mag�nbesz�lget�st is kihallgatott. Amikor nem volt gy�l�s, els�sorban arr�l kellett min�l t�bbet kider�tenie, hogy mit csin�l �s tanul Harry. �gy Voldemort pontosan tudta, hogy le kell tenned a RAVASZ-okat, �s ut�na aurork�pz�st kapsz, s�t, tegnapig bez�r�lag minden nap �rtes�lt arr�l, hogy milyen var�zslatot saj�t�tott�l el, s milyen szinten. – Harry els�padt, �s m�r nem volt sz�ks�ge arra, hogy Hermione hozz�tegye az utols� mondatot, an�lk�l is sejtette: – �s az egy�b kutat�saidr�l is tud mindent.
– Hogyan tov�bb�totta az inform�ci�kat? – k�rdezte McGalagony.
– A patk�nyt m�g �rtem, de hogyan lehetett az �p�letben �szrev�tlen�l a k�gy�? – sz�lalt meg a n�vel egy id�ben Kingsley.
– Pettigrew a Szellemsz�ll�son lakott – kezdett bele Ron a v�laszba. – Onnan k�ldte el rendszeresen a jelent�seit Voldemortnak, �s a k�gy� is ott volt, illetve a k�rny�ken b�jt meg, amikor Pettigrew bent volt a f�hadisz�ll�son.
– Puszt�n annak tudata, hogy a k�gy� figyeli, elegend� volt Pettigrew-nak ahhoz, hogy sz�fogad� legyen. A var�zslatnak k�sz�nhet�en Nagini t�volabbr�l is �rz�kelte, hogy mit tesz – magyar�zta Hermione. – Ma a k�gy� az�rt volt k�nytelen bej�nni, mert mi k�nyszer�tett�k Pettigrew-t, hogy v�ltozzon emberr�, �s ezt Voldemort hat�rozottan megtiltotta neki.
– Siker�lt megtudni b�rmilyen j�v�beli tervet? – hajolt el�re k�v�ncsian Kingsley.
– Ahhoz � t�ls�gosan senki volt – h�zta el a sz�j�t Ron.
– Voldemort hamarosan t�madni fog – v�laszolt k�zben Hermione. – Sereget gy�jt, nem csak var�zsl�kb�l. A v�rfarkasok nagy r�sze mellette �ll, �s biztosan �ll�totta, hogy egy �ri�s kol�ni�t is meggy�z�tt. Valamint azt is minden hal�lfal� tudja, hogy a francia m�gia�gyi miniszter maxim�lisan t�mogatja.
– Franciaorsz�gban fog t�madni? – �rdekl�d�tt McGalagony n�mi rem�nyked�ssel a hangj�ban.
– Nem lenne t�l logikus, ha ott m�r van hatalma – jegyezte meg Kingsley.
– Angli�ba �rkezik majd mindenki – b�lintott Hermione is. – De enn�l t�bbet val�sz�n�leg m�g egyik embere se tud.
Mind az �ten hallgat�sba mer�ltek. Harry azon t�rte a fej�t, hogy mi lehet Voldemort k�vetkez� l�p�se, ha tud arr�l, hogy � a horcruxok ut�n kutat. Azt, hogy Naginivel v�geztek, hamar �szre fogja venni, �s akkor m�r csak egyetlen l�lekdarabot kellene felkutatni, �s elpuszt�tani. Harry lehunyta a szem�t, s felid�zte mag�ban az elpuszt�tott horcruxokat.
A napl�t, amivel m�g m�sodikos kor�ban v�gzett, �s ami az els�, legegyszer�bb horcrux volt. A gy�r�t, amit Dumbledore tal�lt meg, �s puszt�tott el, csaknem k�t �vvel ezel�tt. A med�lt, aminek legy�z�se Regulus Black utols� tette volt, s ami azut�n �veken �t porosodott a Grimmauld t�ren. A kelyhet, ami ellen Sipor akarata ellen�re harcolt, csup�n a h�ziman�k �si k�tel�kei miatt, �s amit maga Harry tal�n nem is tudott volna egyed�l elpuszt�tani. Majd a k�gy�t, amit f�lig a benne lak� l�lek �lt meg abban a rem�nyben, hogy mag�val r�nthatja Harryt a hal�lba, f�lig pedig a F�nix Rendj�nek tagjai.
A gondolat, hogy m�r csak egyetlen l�lekdarab v�lasztja el att�l, hogy szemben�zhessen Voldemorttal, egyszerre t�lt�tte el bizakod�ssal �s r�m�lettel. Egyetlen horcrux, ami b�rhol lehet a vil�gban, �s neki m�g csak elk�pzel�se sincsen arr�l, milyen alakban van. Eddig mindenben Dumbledore utas�t�sait k�vette, �s mint kider�lt, az igazgat� nem t�vedett semmiben. Erre a k�rd�sre azonban m�r � sem tudta megadni a v�laszt.
�s ha meg is tal�lja a horcruxot, �s siker�l elpuszt�tania, ott van a v�gs� feladat, Voldemort legy�z�se. Ha erre terelte a sz�t, Prospeer mindig azt v�laszolta, hogy csak foglalkozzon a horcruxokkal, s Harry b�rmennyire is szerette volna megtudni, hogy milyen var�zslattal v�gezhetne a Scelusszal, err�l sehol sem esett sz�. Mint ahogy a Defensorr�l sem.
– Harry?
Zavartan pillantott fel. A m�sik n�gy �rdekl�dve meredt r�, l�that�lag azt v�rt�k, hogy valamilyen k�rd�sben v�lem�nyt nyilv�n�tson.
– Eln�z�st, �n… nem figyeltem – vallotta be v�g�l.
– A t�rt�ntek ut�n nyilv�nval�, hogy �j biztons�gi int�zked�sekre van sz�ks�g�nk – kezdett bele McGalagony �jra. – Egy olyan Fideliust fogunk l�trehozni, ami k�t egyenrang� titokgazd�ra �p�l.
– Nem vesz�lyes k�t titokgazd�t is alkalmazni? – sz�lt k�zbe Harry.
– A k�t var�zslat kieg�sz�ti majd egym�st, �gy egyik titokgazda sem engedheti be egyed�l a f�hadisz�ll�sra az �j embereket – magyar�zta halkan Kingsley. – Bizonyos inform�ci�kat ugyan egy-egy titokgazda is megadhat majd a f�hadisz�ll�sr�l, de az �p�let legfontosabb pontjaihoz csak kettej�k egy�ttes seg�ts�g�vel lehet eljutni.
– Nehezebb megt�rni a dupla Fideliust, �s, ha az egyik titokgazd�nak valami baja esik, akkor sem marad v�dtelen a f�hadisz�ll�s – tette hozz� McGalagony. Harry b�lintott. – Nos, azt hiszem, nem k�rd�ses, hogy az egyiknek neked kell lenned – fejezte be az id�s boszork�ny Harryre pillantva.
– Hogy nekem? – Harry pillant�sa hol McGalagonyra, hol Kingsleyre ugrott. Biztos volt benne, hogy �k ketten lenn�nek a megfelel� titokgazd�k.
– �gy v�lem, ez t�nik a leglogikusabb l�p�snek – b�lintott McGalagony. – J� lenne, ha valamennyire ismern�d a Rend minden tagj�t. �s benned nyilv�nval�an mind megb�znak.
Ezt hallva Harrynek nagy kedve lett volna megk�rdezni, hogy a Rend jelenlegi tagjai k�z�l h�nyan hitt�k el annak idej�n a Reggeli Pr�f�ta cikkeit, amelyek hazugnak �s betegnek nevezt�k �t, de bel�tta, hogy az emberek t�bbs�ge most t�nyleg adna a szav�ra. �ppen ezt bizony�totta az is, hogy a F�nix Rendj�nek vezet�je �s m�sodik embere egyar�nt az � beleegyez�s�re v�rt a f�hadisz�ll�s v�delm�nek kialak�t�s�hoz.
– Term�szetesen sz�vesen leszek az egyik titokgazda… – b�lintott teh�t.

*

Harry k�sve �rkezett a miniszt�riumba, �gyhogy igyekezett felt�n�smentesen sietni a szok�sos, korad�lut�ni t�megben az edz�termek fel�. Az �j v�d�var�zslatok l�trehoz�sa hosszabban elny�lt, mint eredetileg tervezt�k, �s j� id�be telt, mire Harry �s McGalagony egyes�vel el�rult�k az inform�ci�kat a bels� k�r tagjainak. Harry tudta, hogy m�g csak az elej�n van t�l a munk�nak, hiszen a Rend azon tagjai, akik nem hoppan�lhattak k�zvetlen�l a f�hadisz�ll�sra, de megjelentek a gy�l�seken, teh�t ismerni�k kellett a legfontosabb helysz�neket, t�bb mint k�tszer annyian voltak, mint a bels� k�r.
Prospeer �rdekl�d� pillant�ssal m�rte v�gig, amikor v�gre bel�pett az ajt�n. Harry felk�sz�lt a szemreh�ny�sra, de mivel nem akarta megosztani a f�rfival a Rend �j v�delmi m�dszereit, elhat�rozta, hogy semmit sem fog el�rulni neki. �gy t�nt, r�mesen sok�ig hallgatnak fesz�lten egym�sra meredve, amikor a f�rfi megt�rte a csendet:
– Van valami mondanival�d?
– Sajn�lom, hogy k�stem… – kezdte Harry idegesen, de Prospeer gyorsan csendre intette.
– Nem ez �rdekel.
Harry most m�r j�val bizonytalanabbul pillantott a m�sikra. Hirtelenj�ben fogalma sem volt, hogy mit v�r t�le a f�rfi. Prospeer meg�rezhette zavar�t, mert egy halv�ny mosollyal maga el� h�vott k�t sz�ket, s miut�n intett Harrynek, hogy j�jj�n k�zelebb, � maga le�lt az egyikre.
– A k�gy�s var�zslatotokr�l lenne sz� – jelentette be a f�rfi, amikor m�r Harry is leereszkedett a m�sik sz�kre. – Jelenleg csak annyit tudok, hogy v�geztetek egy horcruxszal.
– De… Honnan tud r�la? – bukott ki Harryb�l a gyanakv� k�rd�s.
– Voldemort hamar �szreveszi, ha kiiktatj�k az egyik k�m�t. Mint ahogy az is felt�nik neki, ha a k�met ellen�rz� k�gy� elpusztul.
– A Defensorral besz�lt? – villanyoz�dott fel Harry. Prospeer ugyanis az elm�lt hetekben �ltal�ban �gy h�r�totta el a Defensorra vonatkoz� k�rd�seit, hogy arra hivatkozott, r�g nem besz�lt vele.
– Igen, de kiz�r�lag a horcruxr�l – felelt a f�rfi elkomorodva.
– Mikor tal�lkozhatok vele?
– El�bb-ut�bb k�nytelen leszel, de az m�g od�bb van – s�hajtott fel Prospeer, s Harrynek �gy t�nt, n�mi rosszall�s van a hangj�ban. – Akkor teh�t mes�lj a k�gy�r�l.
Harry belefogott, hogy elmondja Prospeernek Pettigrew felt�n�s�t �s a K�gy� veszt�t, majd azt, hogy Voldemort lelke hogyan t�rt el� a k�gy�b�l, �s hogy v�g�l hogyan v�geztek az �llattal. Amikor a f�rfi k�rd�seivel t�zdelt besz�mol� v�g�re �rt, Prospeer elismer�en b�lintott.
– �gyesek voltatok.
Harry �nk�ntelen�l elmosolyodott a dics�retet hallva, de azt�n esz�be jutott az a gondolat, ami m�r el�z� este �ta nem hagyta nyugodni.
– Uram, volna egy k�rd�sem – sz�lalt meg. Prospeer intett, jelezve, hogy tegye csak fel. – Ha csak a k�gy�t puszt�tott�k el, akkor Voldemort lelke k�zben elhagyhatta, nem? Akkor pedig most itt keringhet a vil�gban…
– �ltal�ban ez t�rt�nik az emberek lelk�vel, ha gyilkolnak. Elvesztik egy kis r�sz�t, �s ez a r�sz egy darabig k�z�tt�nk marad. Hov� is mehetne?
– De nem lehet, hogy megsz�ll egy �llatot, vagy esetleg egy embert? – vetette fel Harry.
– Nem val�sz�n�. Ezek a l�lekdarabok nagyon gyeng�k. Amikor egy var�zsl� horcruxot k�sz�t, plusz er�vel ruh�zza fel a lelk�nek azt a r�sz�t. De ez az er� t�bbnyire nem a l�lekdarabban, hanem a t�rgyban vagy szem�lyben rejlik, amibe bez�rt�k. A k�gy� n�lk�l az a l�lekdarab el�bb-ut�bb eleny�szik.
– �s ha esetleg egyes�lne Voldemorttal, vagy egy m�sik l�lekdarabbal?
– Nem t�l kellemes �gy �lni, hogy elvesz�tett az ember valamennyit a lelk�b�l, saj�t mag�b�l – v�laszolt Prospeer komoran. – Ha b�rmi es�ly lenne arra, hogy �jraegyes�ts�k a lelk�nket, megtenn�nk.
Harry megnyugodva b�lintott. Prospeer n�h�ny m�sodpercig vizsg�lgatta a fi� arc�t, majd fel�llt, �s miut�n Harry k�vette, egyetlen mozdulattal a falhoz k�ldte mindk�t sz�ket.
– M�t�l a fed�b�b�jokkal fogunk foglalkozni – jelentette be a f�rfi. – Meg kell tanulnod mindazokat a var�zslatokat, amik seg�tenek �szlelni, ha valamit el akarnak rejteni el�led. Term�szetesen vannak olyan jelek is, amiket var�zslat n�lk�l is �szrevehetsz, s�t, egy r�sz�k n�ha m�g a var�zstalan embereknek is felt�nik. Ha valamit gyan�snak tal�lsz, el�sz�r olyan �szlel�b�b�jokat v�gzel el, amik nem v�ltoztatnak mag�n a fed�b�b�jon, nehogy felt�nj�n, hogy ott j�rt�l. Ezut�n eld�ntheted, hogy megpr�b�lod-e r�szben vagy eg�sz�ben megt�rni a var�zslatot. Az elm�leti r�szt term�szetesen �t kell n�zned holnapra, ott olvashatsz majd a var�zslat n�lk�li �szlel�sr�l is. Most megmutatom a legfontosabb �szlel�b�b�jokat, �s hamarosan �ssze�ll�tok neked egy gyakorl�p�ly�t.
Harry b�lintott, b�r a r� v�r� titokgazdai teend�k mellett kicsit agg�dott azon, hogy mikor lesz k�pes mindazt megtanulni, amit Prospeer felad. De az alapvet� �szlel�b�b�jok nem bizonyultak t�l bonyolultnak, hiszen csup�n arra szolg�ltak, hogy figyelmeztess�k alkalmaz�jukat arra, hogy valami elker�lte a figyelm�t. Lehetett az ak�r egy eg�sz elrejtett �p�let, vagy csup�n egy l�thatatlann� t�v� k�peny alatt rejt�z� ember, a b�b�jok nem k�l�nb�ztett�k meg.
– Ezeknek f�k�nt az a l�nyege, hogy egy-egy fontos megbesz�l�s vagy titkos var�zslat, szertart�s el�tt v�gezz�k el �ket. Csak ellen�rz�sre haszn�lhat�k – mondta Prospeer, amikor Harry m�r alaposan begyakorolta a var�zslatokat, amiket mutatott. – Valamivel bonyolultabb v�grehajtani azokat, amik egy bizonyos fed�b�b�j alkalmaz�s�t mutatj�k ki. Ez sem t�ri meg a b�b�jt, m�g csak a hat�s�t sem gyeng�ti, de legal�bb azt l�thatod a seg�ts�g�vel, hogy egy Fideliusszal vagy egy Ki�br�nd�t� b�b�jjal �llsz-e szemben.
– Honnan tudjam, hogy melyiket �rdemes alkalmazni?
– Amikor elv�gzed a legalapvet�bb b�b�jok egyik�t, mindig figyeld meg, hogy mekkora ter�letre terjed ki a fed�b�b�j – magyar�zta a f�rfi. – Ennek alapj�n m�r k�nnyebben d�nthetsz, hogy melyik �szlel� var�zslatot alkalmazd. Tanult�l a Roxfortban r�natant?
– Nem – vallotta be Harry.
– Az auroroknak �ltal�ban el kell v�gezni�k egy tanfolyamot – mondta Prospeer, mik�zben egy int�ssel el�var�zsolt egy �jabb k�nyvet a semmib�l –, de ez is az elm�leti k�pz�s r�sze, amit te nem kapt�l m�g meg. A legfontosabb �szlel�b�b�jok inform�ci�kat adnak az elv�gz�j�knek arr�l, hogy milyen sz�nd�kkal hozt�k l�tre a fed�b�b�jt, mit rejtettek el vele, �s k�r�lbel�l mekkora er�vel lehetne megt�rni. De, mivel ezek �si var�zslatok, mindegyik egy bizonyos r�nafajt�t haszn�l.
– De legal�bb angolul vannak? – k�rdezte Harry egy f�radt s�hajjal. Prospeer elmosolyodott.
– Igen. Ebben a k�nyvben benne vannak a legfontosabb var�zslatokhoz tartoz� r�n�k – mutatta fel az im�nt el�var�zsolt k�nyvet. – Kezdd el az �ttanulm�nyoz�sukat. �rd �ssze a k�rd�seidet, b�r egy r�sz�kre val�sz�n�leg Hermione is v�laszt tud majd adni. De most l�ssuk a k�vetkez� �szlel�b�b�jokat.
Harry a k�vetkez� �r�kat azzal t�lt�tte, hogy megtanulja a legfontosabb fed�b�b�jok felismer�s�t. Mivel a var�zslatok csak akkor m�k�dtek, ha el�gg� koncentr�lt az �szlelend� fed�b�b�jra �s arra a ter�letre, amelyet meg akart vizsg�lni, eleinte nem voltak t�l sikeresek a pr�b�lkoz�sai. Tan�ra azonban nem t�nt el�gedetlennek, csak nyugodtan intett, hogy kezdje el�lr�l.
A sikeres var�zslat hat�s�ra a ki�br�nd�tott, vagy m�s m�don elrejtett t�rgy k�r�l egy pillanatra f�nyes burok jelent meg, �s egy k�l�nleges b�b�jokkal kezelt pergamenen felt�ntek a var�zslatra vonatkoz� inform�ci�k – amikb�l Harry egyel�re egy sz�t sem �rtett. Amikor t�bbsz�r egym�s ut�n is siker�lt Harrynek minden b�b�jt elv�geznie, Prospeer befejezettnek tekintette az aznapi �r�t. Ez ut�n m�r csak a szok�sos, t�bb mint f�l �r�s edz�s volt h�tra, amelyet a f�rfi az�rt vezetett be, hogy Harry ne felejtse el a kor�bban tanult var�zslatokat.
Prospeer ezekre a gyakorl�sokra legal�bb akkora hangs�lyt fektetett, mint az �j dolgok megtanul�s�ra. B�rmilyen �tkot bevetett, amir�l tudta, hogy valaha megmutatta Harrynek, vagy �gy gondolta, hogy a fi�nak tal�lkoznia kellett vele. A harc csaknem olyan kem�ny volt, mintha �si ellens�gek lettek volna, �s ha nem siker�lt kiv�deni egy �tkot, a s�r�l�seknek �ltal�ban csak a terem biztons�gi b�b�jai szabtak hat�rt.
Harry pontosan tudta, hogy Prospeer az�rt teszi az �ra v�g�re az edz�seket, hogy megtanulja legy�zni saj�t f�radts�g�t, de most, az el�z� napi harc, a var�zslatok hosszas el�k�sz�t�se, a csup�n n�h�ny �rai alv�s �s a d�lel�tti folyamatos koncentr�l�s ut�n m�r csak arra v�gyott, hogy hazamehessen. Hi�ba gy�zk�dte mag�t, hogy harcoljon teljes er�bedob�ssal, �s hi�ba tudta, hogy Prospeer nem engedi el, am�g nem gyakorolt eleget, k�ptelen volt odafigyelni.
�gy �rezte, mintha a szok�sos id�tartam k�tszerese is eltelt volna, amikor a f�rfi v�gre besz�ntette a t�mad�st. N�h�ny elmormolt var�zsig�vel begy�gy�totta Harry sebeit, majd felseg�tette a f�ldr�l.
– Nem engedheted mag magadnak azt a luxust, hogy elfeledd azt, amit egyszer m�r megtanult�l – mondta, miut�n szemreh�ny� pillant�ssal v�gigm�rte a fi�t.
– Tudom, �n csak…
– Nem �rdekel, hogy mennyire vagy f�radt, vagy mit csin�lt�l d�lel�tt – v�gott Prospeer Harry magyar�zkod�sa el�be. – Biztos lehetsz benne, hogy a hal�lfal�k akkor fogj�k a leger�sebb ember�ket r�d k�ldeni, amikor m�r teljesen kimer�ltnek �rzed magad. Az pedig, hogy el�tte mennyit dolgozt�l, csak annyiban fogja �ket �rdekelni, hogy mennyit ront a teljes�tm�nyeden.
– �rtettem, uram – Harry lehajtotta a fej�t. B�rmennyire is igazat adott Prospeernek, legsz�vesebben a k�p�be �v�lt�tt volna, �s mivel ezt nem tartotta t�l j� �tletnek, ink�bb er�sen �sszeszor�totta a sz�j�t, nehogy ak�r m�g egy hang is kics�sszon rajta.
K�zben a f�rfi egy gyors int�ssel �jra mag�hoz h�vta a r�natank�nyvet, amit a gyakorl�s idej�re f�lretettek, �s �tadta Harrynek.
– Ne felejtsd el az �szlel�b�b�jokr�l sz�l� r�szt sem – tette m�g hozz�. – Elv�rom, hogy holnap jobban teljes�ts.
Harry egy n�ma b�lint�s ut�n sarkon fordult �s kisietett.

*

Az asztalon �ll� gyertya l�ngja sisteregve hunyt ki a l�g�ramlatt�l, amit Harry a p�lc�ja lend�t�s�vel keltett. Az �pp csak pisl�kol� f�kly�k nem t�lt�tt�k meg elegend� f�nnyel a f�lhom�lyos szob�t. Harry egy f�radt s�hajjal �jra meggy�jtotta a gyerty�t, �s �gy igaz�totta, hogy f�nyk�re az asztal�n fekv�, �br�kkal tark�tott k�nyvre essen. Az ablakon t�l halkan z�r�gni kezdett a h�z mellett �ll� fa lombja, ahogy a h�v�s, m�jus �jszakai sz�l belet�pett.
Harry felt�p�szkodott, �s tett p�r l�p�st, hogy kiny�jt�ztassa az �r�k �ta tart� �ld�g�l�sben elmacsk�sodott tagjait. Kinyitotta az ablakot, beengedve �gy a szelet, amely r�gt�n k�rbenyargalt a szob�n, �s megz�rgette az asztalon �ll� pergameneket. Az egyik f�klya megadta mag�t az erej�nek, s sziszeg� hang k�s�ret�ben kialudt. Harry rem�nykedett benne, hogy a hideg leveg� ki�zi szem�b�l az �lmot, s k�l�n�sebb �rdekl�d�s n�lk�l meredt a csaknem �thatolhatatlan s�t�ts�gbe.
Az �gen felh�foszl�nyok kerget�ztek �s torl�dtak �ssze a sz�lt�l hajtva, �s eltakart�k a vil�g el�l a Holdat �s a csillagokat. A fa �gai �s levelei az �jszak�n�l is s�t�tebb pac�knak t�ntek Harry sz�m�ra, ahogy a selymes feketes�gbe belesimultak. Egy er�sebb sz�lroham hat�s�ra n�h�ny m�sodpercre el�t�nt a Hold, �s Harry el�tt �lesen rajzol�dtak ki a falevelek, m�g�tt�k pedig az egyik domb �velt h�ta. Harry �pp csak odapillantott, �s szeme egy m�sodpercre megakadt egy csukly�s alakon a domb tetej�n, majd ism�t elfedte a holdf�nyt egy felh�r�teg fekete leple.
Harry megd�rzs�lte a szem�t, �s hossz� m�sodperceken �t meresztgette arra, amerre a dombot sejtette, de ism�t csak a s�t�ts�get l�tta. Azt�n esz�be jutott, hogy m�g h�sz oldalt kellene �tn�znie az �jszaka folyam�n, s mivel szeretett volna n�h�ny �r�t aludni is, visszat�rt az asztal�hoz. Most m�r igyekezett a gyerty�t�l valamivel messzebb v�grehajtani a Lepel-b�b�j felold�s�t.
A k�nyv ezt a fed�b�b�jt tartotta a leg�rdekesebbnek, ami m�r �nmag�ban elegend� lett volna arra, hogy a var�zslat kiv�vja Harry ellenszenv�t, de r�ad�sul az igen �rdekes Lepel-b�b�j felold�var�zslata sokkal bonyolultabbnak bizonyult, mint a t�bbi eddig gyakorolt felold�sok, �s hajnali h�rom �ra volt, ami �ppen el�g volt Harry sz�m�ra ahhoz, hogy meggy�l�lje.
Ezen m�g az sem seg�tett, amikor elolvasta, hogy ez a b�b�j az alapja a l�thatatlann� t�v� k�penyek k�sz�t�s�nek, �s seg�ts�g�vel egy t�rgy vagy szem�ly �gy t�ntethet� el, mintha lefedt�k volna egy ilyen k�pennyel. A k�nyv m�g a k�penyn�l is jobbnak tartotta ezt a var�zslatot, mivel – megakad�lyozand� azt, hogy valaki nekimenjen a Lepel-b�b�jjal „letakart” t�rgynak, ami csak l�thatatlann� v�lt, de anyagi min�s�g�ben nem t�nt el – az elt�ntetett dolog hely�n l�trehozott valamilyen vesz�lyesnek t�n� t�rgyat vagy term�szeti jelens�get, aminek k�vetkezt�ben mindenki nagy �vben elker�lte.
Miut�n Harry a szoba k�zep�n tal�lhat� fotelt elfedte a b�b�jjal, �s az �l�alkalmatoss�g hely�re l�trehozott egy hatalmas szakad�kot, majd elhelyezkedett l�tsz�lag a szakad�k f�l�tt a semmiben, vagyis bele�lt a fotelbe, �gy d�nt�tt, hogy ez a var�zslat h�lyes�g. Ezzel egy�tt k�ptelen volt feloldani. �rz�sei szerint k�r�lbel�l sz�zadszorra pr�b�lkozhatott, egyre kevesebb rem�nnyel, amikor valaki halkan kopogtatott az ajtaj�n.
Harry kelletlen�l fintorodott el. Ami�ta az elm�lt h�t sor�n k�nytelen volt minden egyes rendtaggal k�z�lni, hogy hol tal�lhat� a f�hadisz�ll�son bel�l a szob�ja (ez egy elker�lhetetlen l�p�s volt az inform�ci�k magad�sa sor�n), rendszeresen bekopogtak hozz� a fiatal boszork�nyok, megtudakolni, hogy nincs-e sz�ks�ge valamire. Harry lassan nem gy�zte lenyelni Ron cukkol�s�t a k�retlen l�togat�k miatt, s ha csak lehetett, �tmenek�lt Hermione szob�j�ba, ahov� az ifj� rendtagok nem mertek v�ratlanul bekopogni. Azt azonban m�r a r�men�ss�g t�lzott fok�nak tartotta, hogy az �jszaka k�zep�n zargass�k.
Ez�rt meglehet�sen d�h�s arccal t�rta ki az ajt�t, felk�sz�lve, hogy r�ord�tson a folyos�n �lldog�l� McGalagonyra. Szerencs�re idej�ben lenyelte a felh�borodott sz��radatot, amit az �jszakai l�togat� fej�hez akart v�gni, de �gy is igencsak m�rgesnek t�nhetett, mert a boszork�ny igyekezett megnyugtat� hangon megsz�lalni:
– Rem�lem, nem �bresztettelek fel. – Harry megr�zta a fej�t, s McGalagony folytatta. – Sajnos s�rg�sen sz�ks�g�nk van r�d. Mint titokgazd�ra – tette hozz� a n�, l�tva Harry zavarodott pillant�s�t.
– �. H�t persze. – Harry beljebb l�pett, hogy egy gyors int�ssel eloltsa a gyertya l�ngj�t �s mag�hoz vegye a k�peny�t.
– Sz�p Lepel-b�b�j – mondta McGalagony, miut�n a k�sz�br�l k�rben�zett Harry szob�j�ban. – B�r meg kell jegyeznem, hogy ez a szakad�k egy kicsit… hm… szokatlan ebben a k�rnyezetben.
– �r�ltem, hogy ez �sszej�tt – vallotta be Harry elvigyorodva, majd k�vette a n�t a folyos�n.
Az ajt�n kil�pve Harryt megcsapta a k�rnyez� h�rsf�k vir�gainak �des illata. �nk�ntelen�l beleszagolt a h�v�s leveg�be, �s egy m�sodpercig �lvezte, ahogy a tavasz k�rbe�leli. Azt�n McGalagony elsuttogott Lumosa nyom�n t�le p�r l�p�sre egy halv�ny f�nyk�r t�nt fel. Harry ism�t k�vette a Rend fej�t, s n�m�n elindultak az egyik domb fel�. L�pteik nyom�n finoman surrogott a l�baik el�tt megvil�g�tott f�.
A domb tetej�n �ll� alak lassan bontakozott ki a s�t�tb�l, ahogy egyre k�zelebb �rtek hozz�. McGalagony p�lc�j�nak v�g�n a f�nysug�r fokozatosan er�s�d�tt, hogy megvil�g�tsa a vel�k szemben �ll� f�rfi arc�t, amit eddig csukly�ja �rny�ka takart.
– Lupin professzor! – ki�ltott fel Harry �r�mmel, ahogy megl�tta a m�sik arc�t. Lupin f�radtan elmosolyodott.
– Szervusz, Harry. Azt hiszem, el�g r�gen tan�tottalak ahhoz, hogy ne professzorozz tov�bb – tette hozz� halkan. – Ha m�r �gyis teljes jog� rendtag vagy, maradhatn�nk a Remusn�l.
Harry b�lintott, b�r �rezte, hogy nem lesz k�nny� megszoknia. De McGalagony hangja �jra esz�be juttatta, hogy mi�rt is vannak itt:
– Odabent lehet�s�g lesz arra, hogy mindent megbesz�ljetek. Nem szeretn�k t�l sok�ig itt id�zni.
Csaknem t�z perccel k�s�bb m�r a szalonban helyezkedtek el, az asztal k�r�li fotelekben.
– Siker�lt meggy�zni az �ri�sokat? – �rdekl�d�tt Harry izgatottan.
Lupin el�gedetlen�l cs�v�lta meg a fej�t.
– Nem mondhatn�m, hogy az �t bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket – vallotta be, McGalagonyra pillantva.
– Ez nem hivatalos besz�mol�, Remus – mondta az id�s boszork�ny elmosolyodva, �s egy int�ssel el�var�zsolt h�rom cs�sz�t �s egy kanna g�z�lg� te�t. Am�g a f�rfi �jra besz�lni kezdett, McGalagony mindny�juk cs�sz�j�t telet�lt�tte.
– Els�k�nt azt a t�rsas�got kerestem fel, akikr�l m�g Sz�rkeh�t� emberit�l hallottam – kezdte Lupin, f�radtan megd�rzs�lve a hal�nt�k�t. – Meglep�en kedvesen fogadtak, pedig csak n�h�ny nap volt h�tra holdt�lt�ig, �s k�z�tt�k t�lt�ttem el azt az �jszak�t is.
– Aj�nd�kokat vitt�l nekik? – k�rdezte Harry. – Ezzel lehetett megnyerni �ket?
– Term�szetesen vittem, de azok nem �rdekelt�k �ket k�l�n�sebben. M�r ekkor gyanakodnom kellett volna... – a f�rfi halkan fels�hajtott, majd egy kis tejsz�nt t�lt�tt a cs�sz�j�be, s kortyolgatni kezdte a te�j�t. – Hm... Ez igaz�n kellemes – jegyezte meg McGalagonyra pillantva.
A n� kedvesen elmosolyodott, �s egy gyors int�ssel el�var�zsolt egy sk�tkock�s dobozk�t is, amit kinyitott, �s kiemelt bel�le egy gy�k alak� gy�mb�res kekszet, majd odak�n�lta Harry�knek. Harry elgondolkozva r�gcs�lta a s�tit, �s k�zben Lupin arc�t f�rk�szte. A f�rfi l�that�lag nem sietett a mes�l�ssel, de Harryt m�r ez a b�k�s te�zgat�s is megnyugtatta. Teljesen elfelejtette �lmoss�g�t, mint ahogyan azt is, hogy milyen k�s� van, ahogy a kandall�ban pattog� l�ngnyelvek f�ny�nek j�t�k�t n�zte a falon.
– Alig egy h�ttel az �rkez�sem ut�n azonban beesett Sz�rkeh�t� egyik embere. Kider�lt, hogy az �ri�sok m�r megegyeztek vel�k, �s a meg�llapod�s szerint egy v�rfarkast v�rtak, aki megadja az indul�s id�pontj�t, �s elvezeti �ket Sz�rkeh�t� t�bor�ba. Egyszer�en �sszekevertek azzal az emberrel. – Lupin szavai keser�en csengtek.
– Ez j�l is els�lhetett volna, ha Sz�rkeh�t� embere k�s�bb ker�l el�, �s az �ri�sok addigra m�r elindultak volna hozz�nk – jegyezte meg Harry. A f�rfi v�laszul keser�en felnevetett.
– L�tom, nem �rted, hogy mire gondoltam – mondta �s egy komor pillant�st vetett Harryre. – Az, hogy mi a legnagyobb akad�lya az �ri�sok meggy�z�s�nek, benne rejlik ebben a t�rt�netben. Sz�mukra nincs a mi h�bor�nknak j� vagy rossz oldala. S�t, azt hiszem, m�g k�t oldala sincs. Azoknak az �ri�soknak egy h�tig nem t�nt fel, hogy �n eg�szen m�sr�l besz�lek, mint amir�l addig hallottak. Pedig Sz�rkeh�t�, csak�gy, mint Voldemort, hatalmat �s bossz�t �g�rt nekik. �n ezzel szemben egyenl�s�gr�l �s elfogad�sr�l besz�ltem. �k azonban csak azt �rtett�k meg, hogy most az embereknek az apr�-csepr� harcaikhoz r�juk van sz�ks�g�k...
– De h�t val�ban sz�ks�g�nk van r�juk – �rtetlenkedett Harry. – Most megkaphatj�k a megbecs�l�st, ami...
– Az �ri�soknak nem kell az emberek megbecs�l�se – v�gta r� kem�nyen a f�rfi. – Igen, most �gy mondjuk, sz�m�zet�sben �lnek, mert mi kergett�k el �ket, de az �ri�sokat sosem �rdekelte az emberekhez f�z�d� viszonyuk. M�r ameddig nyugtuk volt t�l�nk – tette m�g hozz�. – Amelyik�k szereti a kincseket, az sz�vesen csatlakozik abban a rem�nyben, hogy gy�ztesk�nt sok zs�km�nyra tehet szert. Amelyik�ket ez nem �rdekli, az nem akarja bele�rtani mag�t az emberek probl�m�iba. R�gen t�bb harcban is r�szt vettek az �ri�sok, de ut�na mindig az emberek gy�zedelmeskedtek �f�l�tt�k...
– Pedig az emberei szerint Voldemort m�gis meggy�z�tt egy csoportot – vetette ellen Harry.
– Nem is vontam k�ts�gbe.
– �s akkor nem lehetne nek�nk is...?
– Nem lehetne meggy�zni �ket az igaz �gyr�l. Csak azt n�zn�k, hogy melyik oldal aj�nl fel t�bb kincset. �ket nem �rdekli, hogy mi mi�rt harcolunk, csak az, hogy mit nyernek vele.
– Teh�t nem is javasolod a tov�bbi pr�b�lkoz�st? – sz�lt k�zbe most els� �zben McGalagony.
– �n nem l�tom �rtelm�t – b�lintott Lupin. – Hagrid m�g mindig hisz az �ccs�ben, de...
– Tal�lkozt�l Hagriddal? – villanyoz�dott fel Harry. – J�l van?
– Amikor az �ri�sok megtudt�k, hogy egy h�tig �tvertem �ket, ugyancsak d�h�sek lettek. R�m t�madtak, �s mivel ott volt Sz�rkeh�t� embere is, azt hiszem, ott hagytam volna a fogam, ha nem tudom seg�ts�g�l h�vni Hagrid�kat. Ezut�n vel�k utaztam tov�bb. De most ink�bb elj�ttem. Egyszer�en �rtelmetlennek t�nt a tov�bbi pr�b�lkoz�s.
– De h�t nincs egyetlen csoport sem, amelyik mellett�nk �llna? – k�rdezte Harry bizonytalanul.
– A legt�bb, ami tal�n m�g el�rhet�, az, hogy ne �lljanak egyik oldalra sem – jelentette ki Lupin.
Harry csal�dottan s�hajtott fel. A hirtelen be�llt csendben a t�z hangosan ropogott, �s McGalagony �res cs�sz�je felt�n� hanger�vel koccant a cs�szealjhoz, ahogy visszahelyezte.
– Hagrid nem teljesen �gy l�tja a dolgokat – jegyezte meg a n� halkan.
Lupin legyintett.
– Hagrid elfogult! Persze, az �ccse is meggy�zhet� volt, �s sok munk�ja van abban, hogy Gr�p most seg�teni akar nek�nk, de att�l m�g... Nem mindenki peremre szorult, vagy len�zett az �ri�sok k�z�tt.
– �s ha csak minden csoportb�l azok seg�tenek, akiket a t�rsaik megvetnek? – vetette fel rem�nykedve Harry. Lupin nem v�laszolt. �gy t�nt, teljesen a saj�t gondolataiba mer�lt.
– A v�rfarkasok t�bbs�ge is ink�bb hallgat Sz�rkeh�t�ra, elhiszi, hogy val�ban hatalmat ny�jt. Olyan hatalmat, amivel minden v�rfarkas �lhet majd, �s nem csak a saj�t zseb�re dolgozik. Ink�bb elhiszik a mes�j�t, mintsem hogy kiv�vj�k a t�bbi var�zsl� megbecs�l�s�t. Ilyen elvekkel m�r nem lehet hatni senkire – morogta, ink�bb csak maga el�, mint a t�bbieknek.
– Azt hiszem, ideje lepihenn�nk – �llt fel McGalagony, �s egy figyelmeztet� pillant�st k�ld�tt Harry fel�. A fi� b�lintott, �s miut�n elb�cs�zott a k�t feln�tt�l, visszat�rt a szob�j�ba. T�l kimer�ltnek �rezte mag�t a tanul�shoz, ez�rt csak �t�lt�z�tt gyorsan, �s bed�lt az �gyba. De m�g hossz� id�n kereszt�l k�ptelen volt elaludni, egyre csak Lupin csal�dotts�g�n j�rt az esze.
M�snap reggel a konyh�ban elmes�lte Ronnak �s Hermion�nak az �jszaka t�rt�nteket.
– H�napokon kereszt�l ott volt, �s semmire sem jutott? – k�rdezte Ron. – De h�t ez sz�rny�!
– El�gg� ki van borulva – b�logatott Harry. – Azt hiszem, McGalagony is agg�dik �rte. Ma mindenesetre elmegy�nk vele Tonkshoz. Ha tal�lkoznak, tal�n egy kicsit rendbe j�n...
– Ti is mentek Tonkshoz? – csod�lkozott Hermione.
Harry elvigyorodott.
– Nem az�rt... Csak ha el�g j�l van m�r, akkor elmondjuk neki a f�hadisz�ll�s hely�t.
– Nem lehet el�g j�l, ha m�g mindig k�rh�zban van – mondta elgondolkozva Hermione.
– Tal�n csak az anyuk�ja agg�dik t�lzottan – vetette ellen Ron, mik�zben a hatodik kan�l cukrot sz�rta r� a zabk�s�j�ra. Hermione undorodva m�rte v�gig a fi� reggelij�t, de Ron k�zben folytatta, nem adva lehet�s�get a l�nynak a megsz�lal�sra: – �ll�t�lag m�r megismer mindenkit, nincsenek ilyen �tmeneti kihagy�sai, mint kor�bban.
– B�r van, akire m�g mindig nem eml�kszik – jegyezte meg Harry. – �s teljesen kiborul, ha idegen ember j�n a szob�j�ba…
– H�t az m�r igaz, Scrimgeourt nem ismerte fel – vigyorodott el Ron. – �ll�t�lag t�bb �pol�nak �s szobat�rs�nak meg kellett esk�dnie, hogy � a m�gia�gyi miniszter, ahhoz, hogy elhiggye. – Erre m�r Harry is kuncogni kezdett.
– Ez egy�ltal�n nem vicces, fi�k – sz�lt r�juk megrov�an Hermione.
– Persze, hogy nem – felelt Harry, elnyomva nevethetn�kj�t. – De elk�pzeltem, ahogy Scrimgeour le�l Tonks �gy�ra, fontoskod� pof�val, hogy most majd j�l megdorg�lja, ami�rt a Rend tagja, �s erre Tonks sikoltozni kezd...
Most m�r mindk�t fi�b�l kit�rt a nevet�s. Hermione helytelen�t� pillant�ssal m�rte v�gig �ket, de az � sz�ja sark�ban is ott bujk�lt egy mosoly. Amikor v�gre elhallgattak, �s Ron nekil�tott, hogy belap�tolja az alaposan meg�des�tett zabk�s�t, besietett McGalagony �s Lupin a konyh�ba.
– Ez a l�p�s m�r v�rhat� volt – mondta �ppen a n� fesz�lt hangon.
– Mi t�rt�nt? – k�rdezte rosszat sejtve Harry. Lupin el�h�zott egy Reggeli Pr�f�t�t.
– A Beauxbatons-b�l, �s a t�bbi, Franciaorsz�g ter�let�n tal�lhat� m�gusiskol�b�l kir�gt�k a mugli sz�rmaz�s� tanul�kat.
– Tess�k? – Harry�k egyszerre ki�ltottak fel.
– „A francia m�gia�gyi miniszter szerint a var�zsvil�gr�l semmit sem tud�, t�bb mint egy �vtizeden kereszt�l var�zstalan emberk�nt nevelked� fiatalok k�rosan befoly�solj�k t�rsaik gondolkod�s�t, mugli szok�sokat honos�tanak meg az iskol�kban, ami demoraliz�lja a var�zsk�pess�g� fiatalokat, �s m�g var�zserej�ket is cs�kkentheti” – id�zte Lupin a kez�ben tartott �js�got. – „»Volt r� p�lda, hogy egy h�res, aranyv�r� csal�d gyermeke mugli j�t�kszert k�rt kar�csonyra, mert egy ilyet l�tott szobat�rs�n�l«; tudatta m�lys�ges felh�borod�ssal a franciaorsz�gi m�gia�gyi miniszt�rium egyik munkat�rsa. A miniszter egy olyan megjegyz�st is tett az egyik sajt�nyilatkozat�ban, hogy a mugli sz�rmaz�s� gyermekek eltilt�sa csak az els� l�p�s volt azon a hossz� �ton, amin el k�v�n indulni a var�zser�vel rendelkez� francia �llampolg�rok meg�v�sa �rdek�ben. Tal�n ennek az �tnak a k�vetkez� l�p�se a nemzetk�zi h�r� Beauxbatons igazgat�n�j�nek, Olympe Maxime-nak a b�rt�nbe z�r�sa?” – Lupin sz�tnyitotta az �js�got, hogy tov�bb folytassa a cikket.
– J�s�gos Merlin! – ki�ltott fel Hermione.
– B�rt�nbe z�rt�k Madame Maxime-ot? Ezt Hagrid nem �li t�l – b�lintott Harry is, de Hermione megr�zta a fej�t, �s az �js�gra mutatott.
– Nem arra gondoltam...
Lupin izgatottan ford�totta meg az pap�rt, hogy l�ssa azt a cikket, amit Hermione �szrevett.
– „Lesz�mol�sok a hal�lfal�k k�z�tt?” – olvasta a cikk c�m�t. Letette az �js�got az asztalra, hogy Harry�k is l�thass�k a k�pet, ami a cikk mellett volt; egy h�zasp�r megk�nozva, holtan fek�dt egy utcai l�mpa f�ny�ben. F�l�tt�k egy koponya hatalmasra t�tott sz�j�b�l egy k�gy� bukkant el�. Lupin tov�bb olvasta a cikk bevezet�j�t: – „M�lt �jjel tal�ltak r� Lucius �s Narcissa Malfoy holttest�re az egyik londoni sik�torban. Az inform�ci�t a mugli rend�rs�g adta tov�bb az auroroknak. �ket v�lhet�leg j�r�kel�k h�vt�k ki, miut�n �szlelt�k a sik�tor felett lebeg� S�t�t Jegyet. �gy t�nik, hogy a Malfoy h�zasp�r bels� lesz�mol�s �ldozata lett; Lucius Malfoy, aki t�bb mint egy �vet t�lt�tt az Azkabanban, �s m�lt �v szeptember�ben rejt�lyes m�don megsz�k�tt, bizony�tottan hal�lfal� volt, �s feltehet�en feles�ge is k�vet�je volt Neki, Akit Nem Nevez�nk Nev�n. Az aurorok vizsg�lata szerint mindkettej�ket t�bb f�benj�r� �tokkal is meg�tkozt�k; t�bbsz�r is megk�nozt�k �ket a Cruciatus �tokkal, �s v�g�l az Avada Kedavr�val v�geztek vel�k. Mindez, �s a holttest�k f�l�tt lebeg� S�t�t Jegy alapj�n az aurorok meg�llap�tott�k, hogy m�s hal�lfal�k v�geztek vel�k. Mint k�ztudom�s�, Narcissa Malfoyt, �s fi�t, Draco Malfoyt tavaly j�nius �ta keresik az aurorok. Draco Malfoy azut�n t�nt el, hogy Albus Dumbledore, a Roxfort k�ztiszteletben �ll� igazgat�ja elhunyt. Utolj�ra Perselus Piton t�rsas�g�ban l�tt�k. Narcissa Malfoy k�r�lbel�l ugyanebben az id�pontban t�nt el otthon�b�l. Az ifj� Malfoyr�l tov�bbra sincs semmi h�r.” – Lupin befejezte az olvas�st. – Sz�p kis t�rt�net.
– Vajon t�nyleg hal�lfal�k v�geztek vel�k? – k�rdezte Hermione borzongva.
– Ha aurorok, vagy b�rki m�s lett volna, mi�rt kenik a hal�lfal�kra? – k�rdezett vissza Harry. – Ink�bb b�szk�lkedtek volna azzal, hogy elfogt�k Lucius Malfoyt...
– Ez akkor is furcsa – jegyezte meg Ron. Hermione a tenyer�be temette az arc�t.
– Hal�lfal�k voltak, Hermione. B�rmikor meg�ltek volna gondolkoz�s n�lk�l. Nehogy sajn�lni kezdd �ket! – sz�lalt meg Harry.
– �n tudom, csak... – a l�ny elhallgatott. Ron �tkarolta a v�ll�t �s finoman mag�hoz h�zta.
Hermione m�g akkor is nyomott volt, amikor f�l �r�val k�s�bb elindultak a Szent Mung�ba. Ron r�besz�lte a l�nyt, hogy j�t tenne neki a leveg�v�ltoz�s, �s a h�tv�ge tisztelet�re Hermione bele is egyezett, hogy �k is megl�togass�k Tonksot. N�ma cs�ndben mentek �t az elhagyatott �ruh�z koszos kirakat�n, hogy bejussanak a Szent Mung� patyolat tiszta f�ldszint�je. McGalagony hat�rozott l�ptekkel indult meg a liftek fel�. P�r perc m�lva an�lk�l �rkeztek meg Tonks ajtaj�hoz, hogy b�rki is meg�ll�totta volna �ket. A Rend feje bekopogott, majd halkan kinyitotta az ajt�t.
A szob�ban m�r csak Mundungus Fletcher fek�dt a rendtagok k�z�l, a t�bbi �gyat m�s betegek t�lt�tt�k meg. Harry azonnal �szrevette, hogy most feleannyi �gy van itt, mint kor�bban, vagyis megsz�ntett�k a szomsz�dos, egyszem�lyes szob�t, ahol � l�badozott.
Andromeda Tonks bar�ts�gos mosollyal fogadta �ket, amikor az �gy k�zel�be �rtek. �gy t�nt, l�nya alszik, de a mozgol�d�sra Tonks felnyitotta a szem�t, �s v�gign�zett a t�rsas�gon.
– Sziasztok – k�sz�nt halv�ny mosollyal.
– Nymph, van egy meglepet�s�nk sz�modra – jelentette be Mrs Tonks Harry v�lla f�l�tt, miut�n odasietett Lupinhoz, �s mik�zben k�sz�nt neki, jelezte, hogy h�z�djon kicsit h�tr�bb.
– Igen? – Tonks k�v�ncsi mosollyal �lt fel, v�rva, hogy anyja valamit el�h�zzon �s �tadjon neki. Mrs Tonks int�s�re Harry �s Hermione arr�bb h�z�dott, utat engedve a szer�nyen, de m�gis boldogan mosolyg� Lupinnak.
A k�vetkez� pillanatban �les sikolt�s r�zta meg a termet. Tonks az �gy l�b�n�l �lldog�l� Lupint�l a lehet� legmesszebb h�z�dott, p�rn�j�n �sszekucorodva, �s mivel p�lc�ja biztons�gi okokb�l nem volt n�la, olyan hangosan sik�tott, amennyire csak tudott, m�g a f�rfi ki nem menek�lt a szob�b�l. Harry�k megd�bbenve meredtek a minden �z�ben remeg�, g�rcs�sen zokog� n�re.
– Lehets�ges, hogy nem ismerte meg? – k�rdezte csod�lkozva Ron, mik�zben Mrs Tonks szorosan mag�hoz �lelte l�ny�t, aki mivel Lupin m�r elhagyta a szob�t, lassan kezdett megnyugodni. – De h�t �k egy�tt j�rtak…
Hermione az �gre emelte a szem�t. Arr�bb h�zta bar�tj�t, miel�tt v�laszolt volna.
– Te t�nyleg azt hiszed, hogy az�rt nem ismerte fel Scrimgeourt, mert az j� po�n? Az az �tok teljesen �sszezavarta az agy�t, �s �gy t�nik, hogy Lupint is kit�r�lte bel�le.
Harry �gy d�nt�tt, hogy Hermione egyed�l is el tudja mindezt magyar�zni Ronnak, �s kiment a terem el�, hogy megn�zze, Lupin j�l van-e. A f�rfi p�r l�p�sre az ajt�t�l, a falnak t�maszkodva �llt. Karba tett k�zzel, �res tekintettel b�mult maga el�, l�that�lag �szre se vette az el�tte elsuhan� feh�r tal�ros alakokat, akik az egyik t�volabbi szoba fel� tartottak. Harry tett egy bizonytalan l�p�st Lupin fel�, de a m�sik arc�nak z�rk�zott kifejez�s�t l�tva v�g�l �gy d�nt�tt, hogy jobb lesz, ha nem zavarja. Visszat�rt h�t a k�rterembe, ahol Tonks imm�r teljesen megnyugodva Ron�kkal besz�lgetett, �s sz�les mosollyal integetni kezdett, amikor megl�tta Harryt a k�sz�b�n.